Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
II. Állam és házassági jog
Házassági törvény és civilizáció Az előbbiekben tárgyalt néhány esetből bizonyára nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, mégis az a benyomásunk támad, mintha a „jogi dualizmus” súlypontja az 1880-as évek derekán „átbillent” volna. Amíg a konfliktusok korábban jellemzően - leszámítva talán a zsidó feleségek kétségbeesett törvényszéki próbálkozásait - az állami hatóságok kijátszása és a civil bíróságok határozatainak negligálása körül generálódtak, addig az 1880-as évektől egyre több olyan eset kapott publicitást, amikor az érintett zsidó házasok a polgári törvényekre, hatósági végzésekre, bírósági ítéletekre apelláltak, s a vallási előírásokkal szemben azoknak próbáltak meg érvényt szerezni. Ez, ha megérzésünk nem csal, egyfelől a hatalmi nyomás erősödését, az állami adminisztratív rendszabályok hatásosságát, másfelől viszont - közvetve - a zsidó népesség, különösen pedig a zsidó középosztály polgárosodásának, akkulturációjának előrehaladását jelzi.302 Nem lehet véletlen, hogy a legtöbb efféle esetre Budapesten derült fény. Emlékezhetünk még, Meisel főrabbi miként méltatlankodott az 1860-as évek elején a pesti hitközségben uralkodó házassági viszonyok felett, összevetve azokat a még elszomorítóbb vidéki állapotokkal. Nem feledhetjük továbbá Mandel Pál képviselő két évtizeddel későbbi parlamenti felszólalását, miként húzott éles válaszvonalat a magát a civil jogszabályoknak alávető budapesti és a rituális esküvőket és válásokat űző vidéki hitközségek házassági gyakorlata között. A századforduló táján a kortárs lapszerkesztő-publicista, Agai Adolf a lezajlott generációs változásokat jellemezve már „fegyelemben született, anyakönyvezett s drillben nevekedett mai nemzedéket” emleget, ami elsősorban saját kulturális közegére, a budapesti zsidó polgárságra vonatkozhatott.303 A kép némileg talán összetettebb - ennek tisztázása további kutatásokra ösztönöz -, azonban a jelek szerint az állami házassági jogszabályok és a királyi törvényszékek zsidó válóperekben követett gyakorlata elsősorban a gyorsabban polgárosodó városi zsidó népesség körében talált elfogadásra. A változásokat később a házassági törvény gyorsította fel, amelyet a neológ zsidóság részéről többnyire beletörődés fogadott. A Pesti Izraelita Hitközség életében is aktív szerepet vállaló budapesti ügyvéd, Mezey Ferenc már évekkel kohal. akv. 68/1891. Friedmann Jozefa halálozása: BFL XXXIII. l.a. Budapest VI. kerületi hal. akv. 1145/1914. 302 A zsidóság akkulturációját a hitközségi aktivitás, a vallásosság gyengülésének kontextusában tárgyalja: KONRÁD, 2014: 21-72. p. 303 ÁGAI, 2010: 11. p. 172
