Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

zastársul.” Az ítélőtábla egyúttal a nőt (egyoldalú) válási kérelmével az illetékes polgári törvényszékhez utasította.299

A Budapesti Királyi Törvényszéken az 1880-as évek derekától mintegy tucatnyi esetben tudunk kikeresztelkedéssel összefüggő zsidó válóperről, nagyjából hasonló megoszlásban katolikus és protestáns betérőkkel. A katolikus vallásra áttérő zsidók egy kivétellel mind férfiak voltak. Ok nyilván csak zsidó feleségük ellenállása miatt kerülhettek a polgári bíróság elé.300 Egyikük, Hirschenberg Károly pesti ruhakereskedő, bírósági becsüs hányattatásain keresztül közelebbről láthatjuk az efféle hitehagyások mozgatórugóit, másrészt a jogi lehetőségeket és kockázatokat is. Hirschenberg Károly és párja, Friedmann Jozefa még 1864-ben kötött egymással házasságot, ám a házasság ténylegesen még egy évtizedet sem ért meg. Hirschenberg Károly az 1870-es években már egy keresztény nővel, Nehéz Erzsébettel élt együtt. Amikor élettársnője 1885 tavaszán megváltoztatta családnevét, s a névváltoztatás tényét a nő keresztelési anyakönyvébe visszavezették, vele együtt sorolták fel azokat a törvénytelen kiskorú gyermekeket - szám szerint ötöt -, akiket a Hirschenberggel kötött későbbi házasság legitimizált. Őket 1886 és 1890 között még további három gyerek követi majd. A nő névváltoztatásának indítéka egyértelműen az volt, hogy a közös gyermekek természetes apjuk nevét viselhessék, hiszen Nehéz Erzsébet ugyanúgy a Hegyi vezetéknevet vette fel, mint másfél évvel később Hirschenberg Károly. Ez a „trükk” persze csak a törvényesség látszatát biztosíthatta. Az igazi megoldás az lett volna, ha a férfi végleg megszabadul zsidó feleségétől, de ez egyelőre nem sikerült. Habár Hirschenberg 1885 őszén megegyezett Friedmann Jozefával, aminek nyomán a nő a következő év elején válópert indított, azonban - nem tudni, miért - meggondolta magát, s nem teljesítette szerződéses kötelezettségét. A per ezután évekig szünetelt. Hirschenberg, illetve immár Hegyi Károly közben, egy újabb törvény299 Ügyvédek Lapja 1887. március 19-i (12.) szám 3-4. p. A kikeresztelkedéssel és a válólevéllel kapcsolatban élénk vita folyt az 1880-as években: FISCHER Mihály: Egy szó a bírósági elválasztásról. Magyar-Zsidó Szemle 1887/3. 159-161. p.; KLEIN Mór: Kivételes helyzet. Magyar- Zsidó Szemle 1887/4. 237-238. p.; SCHWARCZ Zsigmond: A „kivételes helyzet” czímű czikkhez. Magyar-Zsidó Szemle 1887/5. 291-292. p.; KLEIN Mór: Még egy szó a „kivételes helyzet”-hez. Magyar-Zsidó Szemle 1887/4. 293. p.; FISCHER Mihály: Ismét a bírósági elválasztásról. Magyar-Zsidó Szemle 1887/4. 294-295. p.

300 Előbb katolikus, később evangélikus hitre tért két férfi: BFL VII.2.C. 1873. V. 10. 1889. V. 103., 1892. V. 61. Katolikus betérő (öt férfi és egy nő): BFLVII.2.C. 1886. V. 45., 1888. V. 46., 1888. V. 95., 1889. V. 80., 1889. V. 133., 1892. V. 61. Protestáns betérő (három férfi és négy nő): BFL VII.2.C. 1885. V. 20., 1885. V. 36., 1885. V. 40., 1889. V. 51., 1890. V. 110., 1892. V. 5., 1892. V. 95. - Kikeresztelkedés nyomán nem feltétlenül került sor válóperre: vö. NAGY, 2009.

170