Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

akinek Ziegler Adolffal kötött házasságát a lőcsei törvényszék ítélete nyomán a Kúria 1889-ben felbontotta, de a nő válólevelet nem kapott, 1890 folyamán emelt panaszt a szepesolaszi rabbi ellen, mivel az nem volt hajlandó őt második házasságra összeadni. A kérelmet a minisztérium 1891 tavaszán a lelkiismereti szabadságra hivatkozva elutasította. A határozat szerint a rabbik közreműködése nem kényszeríthető ki vallási meggyőződésükkel ellentétes aktus esetén.294 Ugyanazon év végén hasonló sorsra jutott a polgárilag elvált Frisch Cecília budapesti bordélyház-tulajdonos kérvénye is, akinek hitvese, Bártfai (Krausz) Zsigmond zongoramester kikeresztelkedett, s agunahként hagyta hátra nejét. Róla azonban más forrásból tudjuk, hogy végül más úton-módon - valószínűleg anyagi engedményekkel - jobb belátásra bírta a vonakodó férjet, mert 1892 májusában már Rosenberg Lajos szabóval kötött új házasságot.295 Frisch Cecíliáéval együtt, ugyanazon a napon vetették vissza két további zsidó pár, a hódmezővásárhelyi Schner Sándor és Heimann Júlia, valamint a budapesti Schönfeld Regina (és ismeretlen társa) hasonló kérelmét. Utóbbiról tudjuk, hogy házasságát Knobel Bernât soroksári ügynökkel, miután a férfit okirathamisítás miatt fegyházbüntetésre ítélték, a Budapesti Királyi Törvényszék 1890 elején bontotta fel. A happy end ebben az esetben biztosan elmaradt: Schönfeld Regina válólevél híján nem tudott újra férjhez menni, s az egyedülálló divatárusnő 1898-ban, törvénytelenként anyakönyvezett újszülött gyermekét követve távozott az élők sorából.296

294 Az Izraelita Országos Iroda 1890 őszén külön felterjesztésben tiltakozott a nő kérésének teljesítése, illetve annak kapcsán a zsidó vallási előírásokat figyelmen kívül hagyó bírói gyakorlat ellen: Magyar-Zsidó Szemle 1891/1. 66-71. p. A VKM leirata 1891. április 1-én: Magyar-Zsidó Szemle 1891/5. 385. p.

295 A Frisch Cecília kérvényét elutasító VKM-leirat: Magyar-Zsidó Szemle 1892/1. 64-65. p. A férj fogolytörzskönyve: BFL VII.103. Budapesti IV-X. kerületi Büntető Járásbírósági Fogház iratai, elítélt, 823/1886. A Rosenberggel kötött házasság anyakönyve: MNL OL Budapest (pesti neológ) izr. ház. akv. 251/1892. Az eredeti választott egyébként nem ő, hanem Loinger Lipót volt, akivel a nő 1890 nyarán vagyonközösséget megállapító és öröklési szerződést kötött: BFL VII.152. Zimányi Alajos közjegyző iratai 252/1890. Legkésőbb 1891 novemberében azonban viszonyuk elmérgesedett, s vitájuk pereskedésig fajult: vö. BFL VII.175. 1274/1891.; BFL VII.2.C. 1891.1. 592., 1891.1. 595.

296 Magyar-Zsidó Szemle 1892/1. 65. p. A Schönfeld Reginát illető leirat eredetije: BFL IV. 1407.b. Budapest Székesfőváros Tanácsának iratai. Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattára 3250/1891. A válóper: BFL VII.2.C. 1889. V. 55. A válást bejegyezték a házassági anyakönyvbe: MNL OL Budapest (pesti neológ) izr. ház. akv. 263/1887. A férfi büntetéséről tudósít: Fővárosi Lapok 1889. szeptember 5-i (243.) szám 1797. p. Schönfeld Regina elhunyt törvénytelen csecsemője: BFL XXXIII. La. Budapest VI-VII. kerületi hal. akv. 1032/1898. Három nappal később az anya is meghalt: BFL XXXIII.l.a. Budapest VI-VII. kerületi hal. akv. 1041/1898.

167