Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

gyermekek körülmetéltetésük eszközlése végett nála be sem jelentettek, elannyira, miképp az általa vezetett anyakönyvek hitelessége iránt a felelősséget magára egyáltalán nem vállalhatja. Kiemelvén továbbá, hogy ha már Pesten, az ország központján ily szomorú viszonyok léteznek, minők lehetnek azok a vidéken. Kijelenté, hogy amennyiben saját egyházi bíróságaiknak rendezése elérhető nem volna, a volt rendszer alatt a válási ügyekre nézve fennállott, az érdekelteknek teljes megelégedésével, kifogástalanul alkalmazott, s minden irányban rendezett állapotot, előidézett szabályoknak [az osztrák polgári törvénykönyv paragrafusainak] isméti életbeléptetése valóságos jótéteménynek tekintethetik.”242 A Meisel főrabbi által panaszolt „visszaélések” valójában a zsidó élet normális kerékvágását jelentették, hiszen a zsidó házasságok kötésének és bontásának újabb szabályozása, valamint anyakönyvi regisztrációja az erősödő államhatalmi nyomás eredménye volt. A zsidó frigyek érvényes megkötéséhez korábban nem volt szükség sem képesített „lelkipásztor” (rabbi) közreműködésére, sem a polgári törvények által előírt feltételek teljesülésére, az állam által felállított házassági akadályok figyelembevételére, avagy diszpenzálására.243 Eme sajátos szituáció társadalmi hatásai még felderítésre várnak, de a statisztikákon keresztül már annak idején megfoghatók voltak, és kivételesen, néhány válási ügy kapcsán magunk is felvillanthatunk azokból valamit.

A legszembetűnőbb e tekintetben a törvénytelen zsidó születések magas aránya. A törvénytelen születések az Osztrák-Magyar Monarchia Lajtán túli felében még a századvégen is az összes zsidó születés kétharmadát képezték, amely mögött a hagyományokhoz ragaszkodó keleti zsidóság még magasabb, háromnegyedre rúgó illegitimitási rátája állt. Amint az adatközlő, Jakob Thon megjegyzi: „a ténylegesen házasságon kívül született gyerekek százalékos aránya azonban a zsidóknál nagyon csekély.” Ez nem ellentmondás, hiszen a statisztika házasságon kívül születettként vette számba a zsidó jog szerint érvényesen, csak rituális úton kötött házasságokból származó gyermekeket is. Thon becslése szerint Galíciá-242 Gróf Andrássy jelentése gróf Forgách Antal udvari kancellárnak 1863. szeptember 14-én: MÓL D 189. 15940/1863. A vélemény kontextusát a hitközségen belül támadt feszültségek adják, amelyeket éppen a rabbinak a zsidó közösségen belüli állapotokat bíráló memoranduma keltett: vö. KAYSERLING, Meyer: Dr. W. A. Meisel. Ein Lebens- und Zeitbild. Leipzig, 1891. 76-80. p.

243 Vö. SÜSZ Ignác: A zsidó házassági jog tekintettel a hazai törvényeinkre. Kőszeg, 1882. 61— 65. p. Esettanulmány a zsidó és a civil jog párhuzamos használata vonatkozásában: NAGY Sándor: Schosberger Ilona különös házassága. In: Halmos Károly-Klement Judit-Pogány Agnes-Tomka Béla: A felhalmozás mivé. Történeti tanulmányok Kövér György tiszteletére. Budapest, 2009. 48-57. p.

143