Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 12. A fővárosi hatalmi elit vertikális mobilitása

Bihari Lászlót 1941-ben Kőszegre hívták be munkaszolgálatra, a következő évben a Szovjetunióba vitték, ahol 1943-ban fogságba esett. 1945-ben a bal kezére megrokkanva került haza. Fajkos Aladár 1944 és 1949 között szintén a Szovjetunióban volt hadifogságban.

Többen, így például Bakó Ágnes572 a koncentrációs táborokat is megjárták, Deák Líviát, aki részt vett a „függetlenségi mozgalomban”, Németországba deportálták. Dapsi Károlyt 1944-ben a Gestapo letartóztatta, Maros Józsefné 1942- től volt hűtlenség vádja miatt börtönben, de letartóztatták Molnár Ernőt, Móró Istvánt,573 Sós Györgyöt, Szikra Sándort, Török Istvánt és Venéczi Jánost is. Szirmai Istvánt 1944. február 28-án a Vezérkari Főnökség különbírósága hűtlenség vádjával tizenöt évi fegyházra ítélte. Jánki Kálmán és Tóth Róbert Romániában fejtett ki kommunista tevékenységet, előbbi tizenkétszer volt letartóztatva, utóbbit akkor fogták el 1941-ben, amikor a behívó elől Magyarországra akart menekülni.

Veres József politikai bűncselekmény miatt volt 1937-ben, 1942-ben és 1944- ben büntetve, majd 1951 és 1954 között ismét letartóztatták. Rajta kívül három fővárosi elittag az MDP-időszakban került bíróság elé. Aczél Györgyöt 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, majd 1950-ben életfogytiglani börtönre ítélték, 1954-ben szabadult. Ambrus Jánost 1950-ben az ÁVH koholt vádak alapján letartóztatta, 1953-ban szabadult, 1954-ben rehabilitálták. Marosán Györgyöt 1950-ben szintén koholt vádak alapján halálra ítélték, végül az ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták, és 1956-ban szabadult.

Néhányuknak pedig a szüleik váltak valamely diktatúra áldozataivá: Kanczler Gyula apját - miután édesanyját 1941-ben elvesztette — 1944-ben letartóztatták, és a deportálásban meghalt, ahogy Sarlós István édesapja is a spechlingeni koncentrációs táborban lelte halálát. Angyal Ádám szülei emigránsként 1946-ban tértek haza.574 Édesapját 1949-ben tartóztatták le, egy évvel később kihallgatás közben meghalt. Kiss Ferencné férjét pedig 1956-ban az „ellenforradalmárok” tartóztatták le.

Egészen rendkívüli életútja volt az 1956-1957-ben a rendőrségi PB-n tevékenykedő Tóth Bélának. Habár az országgyűlési almanach és a születésének szá572 Hittünk a magunk igazában. Nők lapja, 1984. március.

573 Gyepes, 1975.

574 Angyal Ádám saját szavaival: „ 1944. jan 10-én születtem a franciaországi Castelnaudary-ban. Szüleim politikai emigránsok voltak (1934 óta párttagok). A család 1946-ban tért haza. Édesapám a MAFIRT NV vezérigazgatója lett, 1949-ben a koncepciós perekben letartóztatták és a »kihallgatási eljárás során« meghalt. " BFL XXXV. 18.b. 817. doboz. Az Aude megyei település 1976-tól a Francia Idegenlégió 4. ezredének kiképzőbázisa.

204