Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 2. A rekrutáció lebonyolítása
kritikáit a pártbizottság ülésén is. A kerületi választásokon a Budapesti Pártbizottság egyik titkára általában mindkét ülésen részt vett. A belépésről szóló döntés nem feltétlenül egy ülésen következett be, gyakran többször is tárgyalta az esetet az illetékes pártbizottság, sőt, bizonytalanság vagy a helyi vezetők ellenállása esetén akár több végrehajtó bizottsági ülésre is szükség lehetett a megfelelő döntés meghozatalához. Ebben az esetben a káderhatásköri lista szerinti felettes szerv képviselője többször is megjelent az adott pártszervezetben, és ha kellett, a szerv tagjaival több egymást követő időpontban csoportos konzultációt folytatott, így tartva fenn a közös döntés látszatát még akkor is, ha a felettes testületben már előre eldöntötték, ki legyen a rekrutált személy. Amennyiben szükséges volt, ezeken az üléseken ismertették a döntésre sort kerítő ülésre vonatkozó szavazás menetét is. Ismételt ülésre volt szükség akkor is, ha a „formai döntéshozók” arról már tájékozódhattak, hogy ki lesz a megválasztandó jelölt, de a távozó következő státusában csak később következett be a „választás”. Ilyen eseményre került sor 1986-ban az MSZMP XIII. Kerületi Pártbizottságán, ahol Jassó Mihály már június 23-án bejelentette azt, hogy Deák Gábor az Állami Ifjú- sági és Sporthivatal vezetője lesz, de csak következő péntekre (június 27.) várták a kinevezését, ezért a kerületi pártbizottság tagságának a következő ülésen kellett a felmentésről szavazniuk.273 A kerületi PB- és a VB-ülések lefolyása hasonló volt. Az első titkár cseréjével járó döntést sokszor rendkívüli ülésen (hirtelen áthelyezés) vagy zárt ülésen hozták meg. Bár a jegyzőkönyvek meglehetősen szűkszavúak és - a tanácsülési jegyzőkönyvekkel ellentétben, ahol „szó szerinti” jegyzőkönyvek is a rendelkezésünkre állnak - utólag szerkesztettek, egyes „szorgalmasabb” jegyzőkönyv- vezetésnek köszönhetően mégis következtethetünk a vezetőváltással járó ülések lefolyásáról. A továbbiakban több konkrét példában, mint mintát, az MSZMP XX. Kerületi Pártbizottság 1974. június 14-ei ülését elevenítem fel, ahol Balogh István felmentésére és Csillik András kinevezésére került sor.274 Az üléseket levezető elnök vagy a résztvevő felsőbb szintű vezető (jelen esetben Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára és Kázsmér István, a Budapesti Pártbizottság munkatársa) megindokolva és a felsőbb (párt)szervek javaslatával alátámasztva ismertette az ülés részvevőivel az első titkár felmentéséről szóló javaslatot. Ekkor kerülhetett sor a távozó méltatására (a búcsú ko273 BFL XXXV.18.a.3. 180. őe. (1986. június 23.). 274 BFL XXXV.25.a.3. 143. őe. (1974. június 14.). Az üléseken természetesen előbb a felmentésre került sor, ezeket - a kronológiai logika megtartása mellett - később, a kilépésről szóló fejezetben tárgyalom. 74
