Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 1. A társadalmi mobilitás
lehetetlen. A loglineáris paradigma vizsgálat268 pedig a sok zéró osztó miatt volt lehetetlen. És végül a belépési mobilitás vizsgálata előtt három megjegyzést kell tennem. Mint a módszertani fejezetben említettem, logikai okokból több pozíciót egynek kellett számítanom, ezért, ha valakire azt írom, hogy titkár, első titkár, pozíciójából egyértelműen adódik, hogy budapesti végrehajtó bizottsági tag is, és a Bp. VB-tagoknál ők nincsenek feltétlen megemlítve. Ha egyéb pozíciót töltenek be, például tanácselnökök és Bp. VB-tagok, akkor az adatbázisban és az elemzésben is kétszer szerepelnek. Másodszor, már a korszakban folytatott népszámlálások statisztikai íveinek összeállításán, társadalmi rétegződésvizsgálatoknál vagy a pártstatisztikák ösz- szeállításánál problémák adódtak a magyar népesség társadalmi-gazdasági és társadalmi-foglalkozási csoportjainak meghatározásánál. A kor statisztikusainak a műszaki értelmiség, a szellemi foglalkozásúak, a termelés közvetlen irányítói és a szövetkezeti szektor okozott különös problémát.269 Ráadásul részleteiben más kategóriákat kellett használnom a származási és a foglalkozási elemzéseimnél. Származás tekintetében alapvetően négy népességcsoporttal dolgoztam: munkásság, parasztság (paraszt, nagybérlő, gazdálkodó), értelmiségiek és egyéb (kereskedő, alkalmazott). A szakképzettséget tekintve az adatbázisomban az előterjesztésekben megadott foglalkozásokat rögzítettem, majd ezeket (ismét kiegészítve, felülvizsgálva) szűkítettem diplomás, munkás csoportokra, az előbbit - ha a szemléltetés úgy kívánta - tovább osztottam bölcsész, filmrendező, fizikus, jogász, közgazdász, mérnök (eredetileg agrár-, alumínium-, építész-, mezőgazda- sági, papíripari, textil-, vegyész-, villamosmérnök), orvos, tanár, újságíró kategóriákra.270 Harmadszor, Klement Juditnak a malomiparról írt könyvében használt módszerét figyelembe véve,271 ha a kezdő év és a záró év megegyezett, azt egy évnek vettem, az 1956-os és az 1989-es esztendőt is egész éveknek tekintettem. Mivel az esetek nagy részében nem állt rendelkezésemre pontos születési dátum, az 268 Ez az 1970-es évek közepétől elterjedt paradigma alkalmas azon kérdések megválaszolására, hogy a mobilitási arányszámok különbségeit csupán az eltérő strukturális adottságok okozzák-e vagy a származás és az elért pozíciók közötti különbségek is. Részletesen lásd: Andorra, 2003. 230-232. p. 269 Bálint, 1978. 9-21. p. 270 Az értelmiségi vagy szellemi foglalkozásúak meghatározásának problematikájáról lásd: Andorra, 1982. 227. p. 271 Klement, 2012. 113. p. 72
