Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

I. Bevezető - 3. A módszertan meghatározása - A prozopográfia

A személyi ügyek előterjesztéseinek írói különféle sorrendben általában az alábbi adatokat tüntették fel a javaslataikban. Először a kinevezés vagy leváltás előtt álló káder pillanatnyi státusát és a javasolt karrierállomást közölték. Ezután a születési év, hely, az iskolai végzettség (állami iskolák, pártiskolák), a foglalko­zási adatok („eredeti foglalkozás”, pozícióváltás előtti foglalkozás vagy szakkép­zettség), a párttagság kezdete, a származási adatok, majd életének állomásai és a családra vonatkozó adatok következtek. Ezt követően a káder alkalmasságának vagy alkalmatlanságának indoklása, tulajdonképp egy rövid minősítés olvasható. Pártfegyelmi ügy esetén az utolsó szakaszban a vétség rövid ismertetését és a (párt)büntetés fokát találjuk. Az előterjesztéseket gyakran felső vezetők hitele­sítették. Az előbbi esetben természetesen szinte csak pozitív adatokat, méltatást olvashatunk, ezen részek objektivitása kétségbe vonható. A személyi adatokat azonban tapasztalataim szerint nem torzították, ezek valóságtartalma a karrierál­lomások viszonylag gyakori változtatása miatt az esetek többségében ellenőriz­hető. A származásra és a különféle iskolákra vonatkozó adatokat viszont kellő forráskritikával kellett kezelnem.159 A források és a módszertan behatárolták ugyan a kutatható területeket, azon­ban a szerkesztett (!) jegyzőkönyvek olyan váratlan információgazdagsággal lepik meg a kutatót, hogy ha szeretné, sem tudná pusztán csak az adatokat fürkészni. Ezért írásomban váltakozni fognak a prozopográfia kínálta statisztikai elemzések, illetve a rendszer működését, a szereplők élettörténetét és az élet adta különböző helyzetekben hozott válaszukat leíró részek. Mint az idézetekben is látni fogjuk, a fenti szövegek nyelvezete időnként ne­hezen érthető, a pártzsargon ma már nem használt és a korszakban sem mindenki számára érthető szókapcsolatokat hozott létre (például: „szocialista közgondol­kodás és magatartás helyzete, az erősítéséért folytatott munka”, „beruházási fe­szültségek”), vagy olyan szövegkörnyezetbe kerülhetnek egyes szavak, melyek meglepetést okozhatnak az olvasóknak (például: „Ha az elvtársak elkerülnek, ennek a pszichéja rosszabb. ”160). A bikkfanyelv mellett megnehezíti a szövegek értelmezését, hogy az üléseken hozzászólók, az előterjesztések írói vagy a gép­159 Természetesen a saját kezűleg írt életrajzokban lehetnek elírások, ezért az ilyen forrásból szár­mazó adatokat több forrással egybevetve ellenőriznem kellett. Példaként álljon itt Cservenka Ferencné esete, aki egy kérdőívben a születését 1919-re keltezte, párttagságát pedig 1935-re, valójában a két helyes dátum 1918 és 1936. BFLXV.35., ill. BFL VII.5.C. 10364/1934. Ugyan­így a személyi javaslatokban is, Borka Attila személyi adataiban 1945-ös párttagság, a nekro­lógjaiban 1936-os adat szerepel. 160 BFL XXXV. 16.a.4. 247. őe. (1967. szeptember 6.). 44

Next

/
Thumbnails
Contents