Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

I. Bevezető - 3. A módszertan meghatározása - A prozopográfia

személyi javaslatok előterjesztésein és a róluk szóló jegyzőkönyvekben rögzített információkon alapszanak.137

Az adatbázisba felvett pozíciók összes szereplőjéről sikerült adatot gyűjte- nem, bár az egyes vizsgálatoknál eltérő feldolgozottság adódhat. Ez két okra vezethető vissza: egyrészt a BFL-ben őrzött budapesti XXI. és XXII. kerületi pártbizottságok és a Magyar Nemzeti Levéltár pártiratainak rendezése a könyv nyomdába kerülése idején még folyik, másrészt egész egyszerűen ugyanazon irattípuson belül sem mindegyik előterjesztés tartalmazza ugyanazokat az adatokat.

A Budapesti Pártbizottság 1957. június 10-ei alakuló ülésén 11 fős Végrehajtó Bizottságot választottak meg, 1961. július 14-e után 13,138 majd 1970-től 15 főre bővült a Bp. VB létszáma.139 1957 és 1989 között 94 Bp. VB-tagi funkció volt betöltve. Közülük 27-en egyidejűleg titkárok is voltak, így őket a kettős érintettséget elkerülendő csak a titkári pozíciónál szerepeltetem, így a Bp. VB-tagoknál 67 vizsgálandó pozíció maradt.140

A Budapesti Pártbizottság titkárai az 1957-es küldöttértekezleten négyen, majd decembertől - Cservenka Ferencné beválasztásával - öten lettek.141 A Budapesti Pártbizottság 1963. december 6-ai ülésén Kiss Dezsőt felmentették titkári funkciójából és budapesti végrehajtó bizottsági tagsága alól, helyette nem választottak új titkárt, és amikor 1964. január 6-án Méhes Lajost Szépvölgyi Zoltán váltotta, a korábbi négy helyett három titkár látta el a titkári feladatokat.142 1968-tól a Budapesti Pártbizottság visszaállt a négytitkáros rendszerre,143 majd az MSZMP KB Titkárság határozata alapján, a Budapesti Pártbizottság nagy leterheltsége miatt 1974-ben lehetőség nyílt ötödik titkár megválasztására is.144 Az

137 A kinevezésekhez 1974-től volt kötelező az írásos előterjesztés, a kinevezésről és a leváltásról szóló döntés elméletileg csak ezek alapján születhetett meg. Szakadat I, 2005. Természetesen előterjesztések korábbról is rendelkezésünkre állnak.

138 BFL XXXV.l.a.3. 28. őe. (1961. július 14.).

139 1989. június 26-án Barabás János titkári és Bp. VB-tagsági pozíciója alóli felmentése után már nem került új tag a testületbe, tehát ettől fogva a testület 14 taggal működött tovább.

140 A statisztikáimban mindig elválik az első titkár, a titkár és a Bp. VB-tag funkció, de a következetes elválasztás miatt lehetőség van e három tisztség együttkezelésére is.

141 A státus létrehozásának hátteréről lásd: Gerhard-Koltai~V. László-Rácz, 2012. 256. p.

142 BFL XXXV.l.a.3. 46. őe. (1963. december 6.). Uo. 47. őe. (1964. január 6.).

143 MSZMP, 1974. 252. Az MSZMP KB Titkárság 1968 decemberében konkretizálta az apparátus feladatkörét. MNL OL M-KS-288.7. 315. őe. (1968. december 2.).

144 BFL XXXV.l.a.3. 123. őe. (1974. szeptember 11.).

38