Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
I. Bevezető - 3. A módszertan meghatározása - A prozopográfia
3. A módszertan meghatározása A prozopográfia A prozopográfia121 nem klasszikus értelemben vett segédtudomány, hanem kutatói módszer, illetve annak eredménye. A XX. századi műszó értelme: személyek leírása. Engel Pál szavaival a „prozopográfia nem más, mint személyi adattár, a módszer lényege pedig személyekre vonatkozó adatok összegyűjtése és elrendezése. ”122 A prozopográfia önmagában nem történetírói alkotás, csupán egy adattár, mely a történetíró eszköze. „A tárgya sohasem egy személy, hanem mindig személyek meghatározott köre. Ezt a kört a történész választja ki egy, esetleg több ismérv alapján, amely(ek) valamennyi személyre nézve közös(ek). ” Az adattár összeállításának ismérve, hogy az adatgyűjtésnek teljes körűnek kell lennie, az általunk meghatározott személyek körének (lásd.: fővárosi hatalmi elit) minden tagjáról kell információval rendelkeznünk - bármennyi ideig töltötte be funkcióját, vagy tartanánk tevékenységét amúgy jelentékenynek vagy jelentéktelennek.123 Módszerem leírása előtt a prozopográfia magyarországi használatáról néhány olyan példát hozok, melyek - bár korszakban nem illeszkedtek kutatásaimhoz, a módszertant tekintve mégis - segítségemre voltak. Kubinyi András a kincstartóság és a pénzügyigazgatás XV. századi történetének feldolgozásakor, a központi hivatalnokréteg meghatározásakor és életútjuk elemzésekor a forrásanyag hiányossága miatt lényegében prozopográfiai módszert alkalmazott.124 Kovács I. Gábor az 1979-ben indított, a két világháború közötti magyarországi tudáselit vizsgálatával foglakozó történeti elitkutatáson keresztül mutatta be a „prozopográfiai módszerek lehetőségei a társadalmi nagycsoportok történeti kutatásában ” meghatározását. „A prozopográfia szisztematikus kutatást jelent egy meghatározott személyi kör/ társadalmi csoport személyi adatainak összegyűjtésére majd elrendezésére. A kutatás céljától, előfeltevéseitől s persze a forrásadottságoktól is függ, hogy milyen változókhoz milyen személyi adatokat gyűjtünk. ”125 121 A prozopon (jtpoaiojtcov): arc, maszk, szerep és a grapho (ypátpco): leírás szóból. 122 Engel, 1998. 37. p. 123 Uo. 37-39. p. 124 Kubinyi, 1957. 25-49. p.; Kubinyi, 2005. 125 Kovács I. G„ 2011. 200. p. 34
