Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

V. Az elit cserélődése. A helyi hatalmi elitből kilépők - A kilépés okai:

Molnárnak sok sikert kívánt, és azt, hogy őrizze meg jó tulajdonságait, „ emberi hibáit kommunista módon bírálva győzze le ”.743 Hogy mik is voltak azok az „emberi" hibák, azokra a későbbiekben, a botrányról szóló fejezetben térek ki.

A budapesti hatalmi elitből 1957-ben tizenegy kilépés történt. Legelőször az IIB-elnök (első titkár) és végrehajtó bizottsági tag, Biszku Béla távozott, mert 1957 februárjától belügyminiszter lett.744 Az utolsóként 1957 májusában ülésező745 Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottság tagjai közül a titkárok személye nem változott, de a korábbi tagok közül nem került be az új testületbe Harmati Sándor, Moharos József, Pólyák János és Petrák Ferenc, és bár a kicserélődés nem volt olyan arányú, mint a Budapesti Pártbizottságban (56%),746 mindenképp érdemes egyenként foglalkozni ezekkel az emberekkel.

Az 1956-ban harmincnégy éves - eredetileg kesztyűszabász - Petrák Ferenc 1940-től volt KMP-tag. 1945-ben a Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozga- lom főtitkára, 1947-1950 között a SZOT osztályvezető-helyettese, 1950-1954 között moszkvai követségi titkár lett, majd pártfőiskolára járt. Az ideiglenes intéző bizottságba 1956. december 8-án került be.747 A Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottság utolsó, 1957. május 27-én tartott ülésén748 döntött a pártértekezleten megválasztandó Bp. PB tagjairól. Az ülésen Petrák meglepve tapasztalta, hogy az intéző bizottság minden tagját javasolták,749 kivéve őt, és ezért emögött „ bizonyos fokig a politikai bizalmatlanság”-ot sejtette, és megpróbálta védeni magát. Bevallása szerint bírálta ugyan a korábbi pártvezetést, de azt „ mindig pártszerüen ’’ tette, az, hogy harcolt a szovjetek ellen, az csupán rágalom volt a személye ellen. Az a tény, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítania kellett, nagyon rossz fényt vetett rá. Akaratán kívül a KISZ szervezésében kellett részt vennie, majd munka nélkül maradt, így sürgette, hogy helyezzék valamilyen pártfunkcióba. Felmerült, hogy az V. kerület pártvezetője legyen, de ezt bonyolult feladatnak tartotta, és „ üzemi jellegű” kerületbe kívánt kerülni, így 1957. február 11-én az Intéző Bizottság választása a XI. kerületre esett,750 de a beiktatást mégsem hajtották végre. „A do743 BFL XXXV.8.a. 1. 2. őe. (1959. október 17-18.).

744 Vő. Baráth-Feitl, 1998. 216, 219. p.; Népszabadság, 1957. április 30. Az ülésről vagy nem készült, vagy nem maradt fenn jegyzőkönyv.

745 A Bp. IIB 1957. május 27-ei ülése, 1. Koltai-Rácz, 2008a. 606. p.

746 Gerhard-Koltai-V. László-Rácz, 2012. 14. p.

747 Koltai-Rácz, 2008a. 322. p.

748 Uo. 606-654. p.

749 Ajavaslatokat lásd: Uo. 698-715. p.

750 Uo. 183. p.

273