Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 13. A pártiskolák
A budapesti APÓ javaslatára az MSZMP Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. május 13-án határozatot hozott arról, hogy az oktatást 1957. szeptember 1 -jétöl 600-700 fővel és 30 másodállású tanárral ismét elindítják.596 Végül 477-en jelentkeztek, ebből felvételt nyert 403, akik közül 147-nek már egyetemi diplomája volt.597 A budapesti agitációért és részben az oktatás felügyeletéért felelős Bp. PB Agitációs és Propaganda Osztálya szerint a marxizmus-leninizmus oktatása az MLEE-n az állami egyetemeknek megfelelő színvonalon folyt, és hogy ezt fenntarthatóvá tegyék, olyan hallgatókat kívántak felvenni, akik előképzettségük szerint képesek voltak a marxizmus-leninizmust egyetemi színvonalon tanulmányozni.598 Mert - bár felvételi vizsga nem volt — az elméleti követelmények magasak voltak, a felvételhez megfelelő iskolai végzettség (érettségi, egyetem, vagy legalább öt hónapos pártiskola) szükségeltetett. Az MLEE-n letett eredményes vizsgákat a szakegyetemek elvégzett tantárgyakként elfogadták. 1957-ben a hallgatók kiválogatásánál a frissen újjászerveződő párt bizalmatlanabbul és nagyobb éberséggel figyelt, mint a korábbi vagy a későbbi években: kevésbé ragaszkodott az egyetemi végzettséghez és a vezető beosztáshoz, inkább a helytállás, a régi párttagság volt a meghatározó a kiválasztásban.599 600 Az MLEE egyik előteljesztésének megfogalmazása szerint az iskola célja a marxizmus-leninizmus három fő ágának?® rendszeres, állandóan ellenőrzött, magas színvonalú oktatása. A hároméves tanfolyam elvégzése lehetővé teszi, hogy a marxizmus-leninizmus valamely kérdését, esetleg egy-egy klasszikus művet önállóan tanulmányozzanak. [...] A korábbi gyakorlattól eltérően mind több párt- funkcionáriust kell felvenni az Esti Egyetemre, mert a pártiskolák a jövőben kisebb létszámmal működnek, és az aktivisták megfelelő marxista-leninista továbbképzését ebben az oktatási formában is biztosítani lehet. A hallgatók felvételénél 596 Uo. 13. őe. (1957. április 9.), 16. őe. (1957. május 13.). A Bp. IIB határozatát az MSZMP KB Titkársága is elfogadta. Baráth-Feitl, 1998.259. p. 597 A jelentkezők és a felvettek beosztás, „származás” és iskolai végzettség szerinti megoszlását lásd: BFLXXXV.l.a.4. 7. őe. (1957. szeptember 23.). 598 BFL XXXV.l.c. 10. őe. MSZMP Bp. APÓ tájékoztatója az MSZMP intéző bizottságok agitprop. osztályai számára az 1957/1958-as pártoktatási évvel kapcsolatos feladatokról. 599 BFLXXXV.2. 1. őe. (1957. augusztus 1.). 600 A Marxizmus-leninizmus három forrása: 1. a klasszikus német filozófia, amiből létrejött a marxizmus filozófiája, a dialektikus materializmus; 2. a klasszikus közgazdaságtan, amiből létrejött a marxista közgazdaságtan; 3. a francia utópista szocializmus, amiből megszületett a marxista politikatudomány, a tudományos szocializmus. Lenin, 1969.; Lenin, 1978. 23. köt. 40-47. p. 212
