Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

I. Bevezető - 2. Magyarországi elitkutatások a II. világháborút követően, a helyi hatalmi elit meghatározása

szerepe a rendszerváltás utáni törésvonalak kialakulásában. Bár a vita tárgya korszakomon túlnyúlik, az elitek és a nómenklatúra fogalmak meghatározásában, illetve a kutatás fő csapásirányának kijelölésében ezek a cikkek is segítségemre voltak.40

Az ELTE Szociológiai Intézetének kezdeményezésére 1993-ban több intézmény együttműködéseként a Kádár-korszak felső vezetőinek vizsgálatára Huszár Tibor vezetésével kutatócsoport alakult, melynek az 1990-es évek végére érett be munkája. Huszár László 1999-ben megjelent tanulmánya az 1957 és 1962 között a hatásköri listákban szereplő káderekre - tehát nem a személyzeti politikára vagy a káderkiválasztásra - irányult. A vizsgált személyek az 1957 és 1962 közötti hatásköri listában szereplők, a vizsgálat alapjául szolgáló iratok az MSZMP KB, MSZMP PB és titkársági előterjesztések voltak. A kutatócsoport tagjai az egyéni karriereket állomásokra bontották, ahol a korábbi és későbbi pozíciókat kódolták. Összesen 4120 kádert (2135-öt 1963-ig, 1985-öt 1964 után keletkezett előterjesztésekből) rögzítettek. A publikáció (párt-) előterjesztésekből kinyert, származásra, iskolai végzettségre, párttagságra és az egyes betöltött funkciókra vonatkozott.41 Lényegében - bár Huszár ezt nem mondja ki - a vizsgálatokat előkészítő kutatócsoport prozopográfiai kutatást végzett. A tanulmány megállapításait és adatait összehasonlítási alapként kezeltem.

A tanulmány rövidített, de egyéb adatokkal kiegészített formában 2005-ben az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet Történeti elitkutatások sorozatában is megjelent,42 és a Kiss László által szerkesztett kötetben Sztárayné Kézdy Éva tollából az 1963 és 1989 közötti káderkinevezések elemzése,43 illetve Szakadát István Káderfo(r)gó című publikációja44 is olvasható.

A kutatócsoport eredményeinek közzétételére Huszár Tibor többször is vállalkozott, 2005-ben a Társadalmi Szemlében publikált cikket a nómenklatúrakutatásról,45 majd a tanulmány 2007-ben, szinte változatlanul, majdnem azonos címmel, a Corvina Kiadó gondozásában könyv formájában is megjelent. A tanulmány végén a könyv majdnem egyharmadát kitevő, Némethné Vágyi Karola által

40 Körösényi, 1996.; Gazsó, 1996.; Körösényi, 1997a;, Gazsó, 1997a.; Gazsó, 1997b.; Körösényi, 1997b.

41 Huszár L, 1999.

42 Huszár L, 2005.

43 Sztárayné, 2005.

44 Szakadát!., 2005.

45 Huszár I, 2005b.

20