Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 12. A fővárosi hatalmi elit vertikális mobilitása

és politikai jogainak felfüggesztésére ítélték, melyből a bíróság a statáriális letartóztatása alapján 7 hónapot és 28 napot letöltöttnek vett. Ezt az ítélőtábla 1928 májusában a letöltöttségi idő arányos módosításával változatlanul hagyta.568

Kóber Ferenc családját - önéletrajza alapján - a Volksbund, illetve 1947-ben az új rendszer által is sérelem érte. Édesapja ugyanis 1909-ben kádársegédként jött Magyarországra, 1931-ben magyar állampolgár lett, de „az 1941-es népszámlálás utólag módosított adatai alapján ” szüleivel együtt 1947-ben kitelepítési listára kerültek. Fellebbezésüket elfogadták, és igazolni tudták, hogy - bár a népszámláláson német anyanyelvűnek vallották magukat, de - „ a Volksbund tagja nem volt, sőt emiatt zaklatták is A Kóberről készült minősítések szerint a budafoki Állami Pincegazdaságnál is úgy ismerték az idősebb bognárt, mint aki nem vett részt semmilyen politikai mozgalomban, sőt, haragudott a volksbundistákra.569 Kóber 1945-ben fogságba esett, 1946-ig a Szovjetunióban volt, de csak 1961-től dolgozott a pártapparátusban.570

Többen a háborús sorkatonai szolgálatot igyekeztek elkerülni. így Molnár László, aki 1944-ben a Magyarországi Kommunisták Antináci Komitéja illegális szervezetében tevékenykedett. Mivel a sorköteles szolgálaton nem jelentkezett, ezért körözés alatt állt. 1944. december 3-án „Miskolcfelszabadulása után a miskolci rendőrség politikai osztályán jelentkezett és ott dolgozott 1945. áprilisig ”.571 Diósi Imrét 1944-ben mint hadkötelest a Magyar Acélárugyárba hívták be, de a katonai behívás elől Újpesten bujkált, végül 1945 januárjában itt került hadifogságba.

Az előterjesztésekből számos egyéb illegális tevékenységre is következtethetünk. Harmati Sándor az MSZDP kispesti VB-tagjaként dr. Jahn Ferenccel együtt a szociáldemokrata pártban a KMP útmutatása szerint tevékenykedett. 1934-től elismert KMP-tag volt, illegális röplapterjesztéssel, a német megszállás alatt „fasisztaellenes tevékenység”-gél foglalkozott. Az illegális tevékenysége miatt tartóztatták le Fekete Károlyt és Földes Lászlót is, utóbbi Újpesten volt partizán.

568 Uo. 26841/1929. 9., 22-22a. p. Aperből a romantikus szál sem hiányzott. November 7-e tizedik évfordulóján a vádlottak felálltak, és „ Szántó Zoltán az utolsó szó jogán felszólalva megemlíti, hogy a dicsőséges szovjet ma ünnepli fennállásának 10 éves évfordulóját". Kocsis János pedig a kommunizmust dicsőítette, ezért három napi sötétzárkával büntették. Uo. 5506/1927. 1057-1057a. p.

569 BFL XXXV.27.b. 176. doboz.

570 BFLXXXV.l.a.4. 294. őe. (1969. január 31.). 67. p.

571 BFL XXXV.8.b. 118. doboz.

203