Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 12. A fővárosi hatalmi elit vertikális mobilitása
töltött be. Rajtuk kívül még a valamikori elittagok közül 1962-1968 között Grósz Károly, 1970-1972 között Bozsó László, 1984-től Kígyós Sándor volt a Magyar Rádió és Televízió párttitkára. Mellékesen meg kell említeni, hogy Koltay Gábor 1979-1981 között az MTV rendezője volt. A munkásőrség is szerepet kapott a rekrutációban, illetve kilépési csatornaként. Borbély Sándor, aki 1970 és 1975 között a Budapesti Végrehajtó Bizottság tagja volt, 1980 és 1989 között a Munkásőrség országos parancsnokságát irányította. Borsány György (VI. kerület), Kékedi György (I. kerület) a kerületi első titkári, Kamhal József (XVI. kerület) a Bp. VB-tagsága betöltése előtt a kerületi munkásőr-zászlóalj vezetője volt. Kilencen még rajtuk kívül biztosan munkásőrök voltak (Barabás Béla, Barát Tamás, Bornemissza Sándor, Dérfalvi István, Harmati Sándor, Véghelyi Andor, Virágh Ferencné, Záhorzik Teréz, Zathureczky Tibor). A nők között egyébként többen katonai kiképzést is kaptak. Előélet: illegalitás, börtön, deportálás Elvárásainkkal ellentétben az 1957 és 1962 között országos káderhatásköri listákon szereplő személyek csupán 3%-ának volt 1945 előtt és 2%-ának a Rákosi- rendszerben valamilyen börtöntapasztalata, ebből Huszár László azt a következ- tetetést vonta le, hogy sem a Rákosi-, sem a Kádár-rendszer nem támaszkodott az illegalitási mozgalomban résztvevő „veteránokra”. „Az 1949 előtt első pozícióba kerültek közül még 5% ült a háború előtt vagy alatt börtönben, az 1949 és 1956 közöttiek közül már csak 1%. A Kádár-rendszerben szinte alig kerültek első pozícióba olyanok, akik Rákosi alatt voltak büntetve. ”555 A fővárosi hatalmi eitből többen valóban „harcos” munkásmozgalmi múltra tekinthettek vissza, illetve néhányan megjárták a kommunista idők börtöneit is. Életútjukat megismerve jobban megérthetjük a Horthy-időkhöz való viszonyulásukat, és azt, hogyan lettek a kommunista párt feltétlen és odaadó hívei. A Kommunisták Magyarországi Pártja a trianoni Magyarországon 1922- ben szerveződött újjá, de - az ekkor már három éve Magyarországi Szocialista Munkáspártként működő - pártot 1928-ban betiltották, a mozgalom illegalitásba kényszerült, és legfőbb tevékenységük a röpiratterjesztés volt. 555 Huszár L., 1999. 150. p. 197
