Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 12. A fővárosi hatalmi elit vertikális mobilitása
közül valamelyik is kifejezte volna elégedetlenségét az áthelyezéssel kapcsolatban, ne vetette volna alá magát a pártfegyelemnek. Huszonkilencen (11%) a hierarchiában egy szinten maradtak, tehát horizontálisan voltak mobilak, közülük négy fő első titkár lett. Huszonegy kerületi szintű első titkár tizenhat kerületi szintű első titkárból lett, hárman korábban budapesti osztályvezetők, ketten megyei PB-titkárok voltak. Rekrutáció a KISZ-böl, a médiából, a munkásőrségből és tanácsi vonalról A belépési mobilitási csatornák vizsgálata során kitűnt, hogy a fővárosi elit kimondottan magas számban került kapcsolatba az országos és a budapesti KISZ- szervezetekkel, a Magyar Televízióval, a munkásőrséggel vagy valamely tanácsi szervvel. A KISZ KB nyolc első titkára közül három a budapesti hatalmi elitbe került vagy onnan került ki. Méhes Lajos 1964-ben budapesti titkár, Hámori Csaba 1984-ben a XIX. kerület első titkára volt, mielőtt a KISZ KB vezetője lett volna. Méhes Lajos kisebb kitérővel első titkárként visszatért a fővárosba, Maróthy László pedig 1980-ban a KISZ Budapesti Bizottság éléről lett közvetlenül a Budapesti Pártbizottság első titkára. A KISZ Budapesti Bizottság nyolc első titkára közül az első hat megfordult a fővárosi hatalmi elitben is - ahogy korábban írtam -, gyakorlatilag 1977-ig tagjai voltak a Budapesti Végrehajtó Bizottságnak, így a rekrutációjuk összefüggött a KISZ vezetésével. A Magyar Televízió 1957 óta sugárzott adásokat. A „direkt politikai műsorok” 1965-ben az összműsoridő 25,5%-át tették ki, a híradók megteremtették a „feltételeit annak, hogy a televízió pártosan [sic!], rendszeresen [...] informáljon”,554 Fontos „hatalmi” elem volt tehát, elvárnánk, hogy vezetői megforduljanak a budapesti hatalmi elitben is. Mielőtt a televízióról szólnék, említést kell tennem a rádióról is, hiszen 1957-ben még egyesítve működtek. 1949 és 1953 között a Magyar Rádiót Szirmai István vezette, aki 1956-ban a Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottság tagja volt. A Magyar Rádió és Televízió elnökei közül Benke Valéria- 1954 és 1956. október 30. között, majd 1957 és 1958, illetve 1966 és 1971 között budapesti végrehajtó bizottsági tag volt. Hajdú István a budapesti titkári pozícióból lett 1988-ban a már önálló Magyar Rádió vezetője. Az önálló televízió elnökei közül egy személy, Nagy Richárd volt, aki 1974- ben a budapesti titkári pozícióból lett a televízió elnöke, amely posztot kilenc évig 554 MNL OLM-KS-288.5. 396. őe. (1966. május 23.). 3., 16-26., 41-53. p. 196
