Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 11. A fővárosi hatalmi elit belépési csatornái
Némelyek tartottak ugyanis Závoritól és Káder Gyulát jelölték volna, aki a bizalmat megköszönte, de egyetértett a Budapesti Pártbizottság döntésével. Ezután titkos szavazással egyhangúlag kerületi PB-, VB-taggá és első titkárrá választották Závorit.528 529 A későbbi történések azt sejtetik, hogy a választás mégsem lehetett ennyire sima. Szeptemberben ugyanis egy kerületi VB-ülésen az ügy újból terítékre került, pedig a jegyzőkönyvekben általában nem találunk utólag nyomokat a már megtörtént eseményekre, döntésekre. Az ülésen ismét részt vett Somogyi Sándor, Dérfalvi István és Szabó János, a Budapesti Pártbizottság politikai munkatársa. Megint szóba került, hogy többen helyi jelöltet szerettek volna az első titkári pozícióban látni, és a fővárosi vezetők megismételték, hogy a helyi jelölt kiválasztása csupán egy elem a káderpolitikából, és Závori a felmerült személyeknél, Káder Gyulánál és Kovács Sándornál is erősebb jelölt volt. Káder ezzel egyetértett, mert már dolgozott Závorival - ő 1973-tól kerületi PTO-s titkár volt, tehát kapcsolatban állt az 1974-től Bp. PTO-vezető Závorival. Kovács Sándor pedig a jelölést is megtiszteltetésnek tekintette: „ Megbecsülésnek tartom, hogy a beszélgetések során az én nevem is felmerült. Tisztában vagyok azzal, hogy egy első titkárral szemben milyen igény van. Tudják az elvtársak, hogy szívinfarktusom volt, helyre tettek, munkabírásom a régi, de hogy én iskolába járjak, vizsgázzak ez nekem nagyon sok problémát okozna. ”m Káder Gyulát 1983-ban újra helyettesítéssel bízták meg, majd 1984 januárjában kinevezték a IV. kerület első titkárává. Mivel az előd nem bizonyult jó döntésnek, a Budapesti Pártbizottság akkori első titkára, Maróthy László korábban fúrcsának tűnő javaslatot tett: „a kerület kommunistái tegyenek javaslatokat, mondják el kit tartanak alkalmasnak az első titkári teendők ellátására, kivel tudnának jól együtt dolgozni, színvonalas politikai munkát végezni”. A döntő többség Kádert javasolta, aki egészen az 1989-es pártértekezletig töltötte be ezt a pozíciót.530 Nemcsak a nem kerületi rekrutáltak keltettek „ellenállást” a kerületi pártbizottságokban, de az is, ha a rekrutáció nem a - számukra — megfelelő időben történt. A cserékre a legalkalmasabb időpont a kerületi apparátus szemében is 528 Uo. 529 BFL XXXV.9.a.4. 557. őe. (1980. szeptember 9.). 530 Uo. 655. őe. (1983. december 8.). Uo. 656. őe. (1983. december 19.), BFL XXXV.9.a.3. 189. őe. (1983. december 19.). Uo. 190. őe. (1984. január.27.), BFL XXXV.9.a.4. 660. őe. (1984. január.27.). 187
