Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

I. Bevezető - 2. Magyarországi elitkutatások a II. világháborút követően, a helyi hatalmi elit meghatározása

tanulmányok születtek, ezek közül talán a legismertebbek Andorka Rudolf, Ferge Zsuzsa és Kolosi Tamás munkái.21

Bizonyára megtermékenyítően hatott a szociológia magyarországi művelőinek munkásságára az, hogy a nyugati elitelméletek Magyarországon is elérhetővé váltak.22 A Huszár Tibor köré szerveződő, a történeti elitkutatással foglalkozó csoport áttörése akkor következett be, amikor 1979-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Tanszéke és a Népművelési Intézet Huszár Tibor, Vitányi Iván, Lengyel György, Vargyai Gyula, Sipos Péter és Vida István részvételével műhely- szemináriumot tartott Visegrádon,23 majd Vida István és Sipos Péter kidolgozta az 1945 előtti kormányzó elit vizsgálatának módszertanát.24 A kormányzó pártok vezetői közül az országos elnökség tagjait, az országos tisztviselőket, a kormány- párti képviselőket, a felsőház tagjait, illetve Horthy közvetlen környezetét stb. az 1926/27-es és az 1938/39-es időmetszetben ábrázolták. A két csoport 865 és 940 pozíciót tartalmazott.25 Mindenképp ki kell emelnem a kutatócsoport egyik tagját, Lengyel Györgyöt, hiszen - bár ő a gazdasági elittel foglalkozott, de — elitdefinícióját vagy annak több elemét (pl.: döntési-befolyásolási kompetencia, multipozicionális elit) a hatalmi (uralmi) elit kutatói ma is használják.26

Konrád György és Szelényi Iván 1974-ben foglalták írásba a sokat idézett és nagy visszhangot kiváltó, az elit, a bürokrácia és az intelligencia kapcsolatáról szóló vizsgálatuk eredményeit, tanulságait.27 A szélesebb körökben csak a rendszerváltáskor ismertté vált közös tanulmányuk a technokrata bürokrácia és az értelmiség kapcsolatával foglalkozott. Egy új uralkodó osztály: nem bürokrácia, nem a politikai hatalmon alapuló elit, hanem a bürokráciánál tágabb kategória,

21 Andorka, 1971.; Andorra, 1982.; Ferge, 1969.; Kolosi, 1974. E folyamatról részletesen: Szabari, 2002. ; Szabari, 2011. és Kovács I. G., 2011.

22 Pl.: Mills, 1972.; Pareto, 1972,; Dahrendorf, 1973. 240-250. p.

23 Kovács 1. G., 2011. 38-39. p.

24 Sípos-Vida, 1978.

25 Az adatokat 11 csoportba osztották: I. név, II. születési hely, időpont, III. származás, nagyszülők, szülők neve, vallása, foglalkozása, vagyoni állapota, IV. vallás, V. iskolai végzettség, tanulmányok, VI. családi állapot (házastárs neve, foglalkozása, vagyoni állapota), VII. foglalkozás, VIII. vagyoni állapot, IX. állami, közhivatali tisztségek, X. gazdasági életben betöltött tisztségek, XI. politikai pályafutás. Kovács I. G., 2011. 48-51. p. Itt említem meg a Huszár által szerkesztett, az értelmiséggel, diplomásokkal, szellemi munkásokkal foglalkozó tanulmánykötetet. Huszár I, 1978a.

26 Lengyel Gy, 1978. A (gazdasági) elitdefiníciója szinte változatlan formában: Lengyel Gy, 2007.

27 Konrád-Szelényi, 1989.; Szelényi, 1990a.

17