Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 9. Kiugróan magas arányú elitcserék a fővárosi hatalmi elitben
Grósz Károly, Hámori Csaba, Iványi Pál, Jassó Mihály, Tatai Ilona korábban a Budapesti Végrehajtó Bizottság tagjai voltak.476 A dömpingszerű kádermozgás azonban már az 1980. évi XII. kongresszus után felgyorsult, 1987-re a pártbizottságokon a függetlenített pártmunkások több mint fele kicserélődött. Fiatalabbak, képzettebbek voltak, mint elődeik, de politikai végzettséggel, mozgalmi életben nyert tapasztalattal kevéssé rendelkeztek. A pártapparátusban dolgozók 80%-a egyetemet, 50%-a felsőfokú politikai iskolát végzett. Átlagéletkoruk 44 év volt.477 Az 1989-ben belépők közül 20 fő a politikai életből rekrutálódott, Angyal Ádám a gazdasági életből érkezett (1984 és 1989 között a Magyar Hajó- és Darugyár [Ganz DANUBIUS Vállalat] vezérigazgatója), Huszár Tibor az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet igazgatója volt, Bielek József pedig a Budapest Fővárosi Tanács tanácselnök-helyetteséből lett a Budapest Fővárosi Tanács tanácselnöke. Mindannyian 1945 utáni párttagok voltak, sőt, Huszár kivételével 1962 utániak, átlagosan húsz éve léptek be az MSZMP-be, de a többség, tizenketten az átlagnál rövidebb ideje voltak a párt tagjai. A legtöbben, öten-öten a harmadik illetve hatodik pozíciójukból léptek jelen funkciójukba. Politikai pályára rögtön az iskola után egyből kilencen, második, harmadik lépcsőben öten-öten léptek. Lefelé senki sem, felfelé tizenheten voltak mobilak, egy kerületi titkárból budapesti titkár lett, egy kerületi PB-tagból és egy gyári VB-tagból budapesti végrehajtó bizottsági tag, hét kerületi titkárból, egy kerületi politikai munkatársból és egy gyári végrehajtó bizottsági tagból kerületi szintű első titkár, a KISZ Budapesti Bizottságának két titkárából és egy munkásőrparancsnokból kerületi első titkár lett. Bielek József, az új fővárosi tanácselnök jogtudományi egyetemi tanulmányai befejezése után tanácsi pályán mozgott: 1956 júniusától 1963-ig a Fejér Megyei Tanács VB-titkárságán volt csoportvezető, 1977-től a Budapest Fővárosi Tanács VB titkára, 1988-tól a Budapest Fővárosi Tanács általános elnökhelyettese lett, sosem volt tehát pártalkalmazott, de pozícióváltásai mindig féljebblépést jelentettek. 476 MNL OL M-KS-288.4. 259. őe. (1989. április 12.). 136. p. 477 MSZMP, 1994. 371-373. p. Elek Imrét, aki a XV. kerületet 1988. december 13-ától az 1989. március 18-ai kerületi pártértekezletig pártbizottsági titkárként vezette, ekkor véglegesítették. Kéninger Ferenc 1989. június 26-ától a XIX. Kerületi Pártbizottságot ügyvezető titkárként, szeptember 15-étől első titkárként vezette. E két esetben tehát lényegében nem érkezett új ember, de a korábbi pozícióvizsgálatok miatt így kellett kezelnem őket. Érdekes, hogy Barta György a BME PB élén az 1989. február 25-ei helyi pártértekezletig, Bp. VB-tagként a párt- kongresszusig töltötte be funkcióját. 164
