Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 9. Kiugróan magas arányú elitcserék a fővárosi hatalmi elitben
1970 Az 1956-1957-es évhez hasonló nagyfokú elitcserét figyelhetünk meg 1970-ben is. Ekkor ugyanis a budapesti hatalmi elitnek majdnem a fele (48,8%) kicserélődött, a 43 tagból 19 fő távozott és 21 új ember érkezett. (Az 1970-es pártértekezlet előtt a Budapesti Végrehajtó Bizottság - a három titkárral és az első titkárral együtt - 13 főt számlált, a pártértekezlet után már 15 főt választhattak.464) Az 1970-es fővárosi pártértekezlet a három titkár egyikének cseréjét hozta, Venéczi János helyett Somogyi Sándort, az MSZMP KB PTO osztályvezető-helyettesét választották meg e posztra. Mindketten régi, 1945 előtti párttagok voltak, de Venéczi a Központi Ellenőrző Bizottság vezetője lett, így összeférhetetlenség miatt nem maradhatott pozíciójában. A nagyobb átalakulás a Budapesti Végrehajtó Bizottságban történt, a kilenc VB-tag közül hat távozott (66%), és csak három maradt a helyén. Melléjük nyolc új tagot választottak, úgy is fogalmazhatnánk, hogy az 1970. november 1-jén felálló Budapesti Végrehajtó Bizottság tizenegy tagjának 73%-a új volt pozíciójában. Felmerül tehát a kérdés, hogy mi volt az ok a régiek lecserélésére, és honnan jöttek az újak? Két tag esetében már a pártértekezlet előtt eldőlt, hogy leváltják. A nyugállományba vonuló Sós Györgyöt felmentették rendőrfőkapitányi tisztsége alól, helyére Baranyai György korábbi BM-csoportfőnököt nevezték ki - ezt a Bp. VB tudomásul is vette.465 Betegsége miatt Sóst már nem tévesztették elő a Bp. VB-tagságra sem.466 Kónyi Gyulát pedig a Politikai Bizottság már 1970 szeptemberében elfogadta belügyminiszter-helyettesnek, és az ő helyére csak a pártértekezleten választottak utódot.467 Anélkül, hogy elébe mennék a helyi elitből való kilépés vizsgálatának, a további négy Budapesti Végrehajtó Bizottságból kikerült személy következő életút- állomását is megemlítem: Benke Valéria az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságához került, György Gyula a varsói kereskedelmi kirendeltség vezetője lett. Molnár Ernő ellen a csepeli pártbizottságban pártfegyelmi vizsgálatot indítottak, ahonnan távoznia is kellett, így három okból sem maradhatott a Budapesti Végrehajtó Bizottság tagja: egyrészt fenn kellett tartani a testület feddhetetlenségét, másrészt a CSVM PB új képviselőjének kellett fenntartani ezt a pozíciót, és 464 RÁcz-V. László, 2011. 25. p. 465 BFLXXXV.l.a.4. 333. őe. BFLXXXV.l.a.4. (1970. szeptember 11.). 26. p. 466 Uo. 334. őe. (1970. szeptember 24.). 3., 7. p. 467 BFLXXXV.l.a.3. 97. őe. (1970. szeptember 24.). 3., 140. p. 159
