Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 9. Kiugróan magas arányú elitcserék a fővárosi hatalmi elitben

A testületekből kilépők viszonylag gyors távozása alapozta meg, hogy a következő év folyamán 15 új személy (38%) lépett be az elitbe. A legfontosabb csere az - ekkor még ideiglenes intéző bizottsági elnöknek nevezett - első titkári funkcióban történt, Biszku Bélát ugyanis belügyminiszternek nevezték ki, a tisztségét két hónappal Biszku távozása után Marosán György vette át. A poszt betöltéséig sem maradt a Budapesti (Ideiglenes) Pártbizottság gazda nélkül, a testületet a másodtitkár, Borka Attila irányította.419 A végrehajtó bizottsági tagoknál ebben az évben is magas volt az érkezők aránya (86%). A Budapesti Pártbizottság 1957. június 10-ei alakuló ülésén megválasztott, az első titkárral és a három titkárral tizenegy fős Budapesti Végrehajtó Bizottság összetétele jelentősen módosult, a fent említett tagok helyére Hidasi Ferenc, a KGM miniszterhelyettese, Molnár Ernő, 1955 óta a III. Kerületi PB első titkára, Pongrácz Kálmán, a Budapest Fővárosi Tanács VB-elnöke és Szénási Géza legfőbb ügyész került. A betöltött tisztségekből egyértelműen a budapesti pártszervezet megerősítésére következtethetünk. A pártértekezlet előtt a KISZ budapesti titkáraként a Budapesti Végrehajtó Bizottságba lépő Nagy Tibort 1957 végén - az őt a KISZ-szervezetben betöltött funkciójában is váltó - Borbély Sándor váltotta. Ugyanezen az 1957. december 18-ai budapesti pártbizottsági ülésen, egy korábbi konfliktus miatt Cservenka Fe- rencné, az MSZMP KB APÓ osztályvezető-helyettese lett a Budapesti Pártbizottság - az első titkár melletti - negyedik titkára.420

A kerületi szintű pártbizottságok majd negyedénél, hét esetben történt belépés az elitbe. Ezek közül a politikailag legfontosabb a csepeli pártszervezetek szétválása során történt. Az MSZMP helyi szervezeteinek megalakítása a Csepel Vas- és Fémművek Központi Munkástanácsának421 működése mellett indult el a XXI. kerületben és a csepeli gyári pártcsoportokban, de a csepeli pártszervezet 1957. március végéig szervezetileg egységes volt. Csak ekkor vált ismét külön a XXI. kerület és a Csepel Vas- és Fémművek pártszervezete. A két IIB választását 1957. április 9-én tartották.422 A két pártszervezet vezetője — a már budapesti végrehajtó bizottsági tag - Kiss Dezső (CSVM) és Karsai Ferenc (XXI. Kerületi Párt419 Koltai-Rácz, 2008b. 16. p.

420 Gerhard -Kor.táj, 2010. 21-22. p. A Szirmai István és Cservenkáné közötti konfliktusról lásd: Marosán, 1989. 229. p. és Baráth-Feitl, 2006. 328-329. p.

421 Tóth, 1999.; RÁcz, 2006.

422 BFLXXXV.26.a. 1956-1957. 2. őe. 43-59. p. és BFLXXXV.28.a,1957. 1. őe. 1-17. p.

150