Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 8. A fővárosi hatalmi elit belépéskori végzettsége

fejlettsége szoros kapcsolatban van a szellemi dolgozók arányával. Az erősen fejlett országokban 45-50%, a fejlett országokban mintegy 35%, a közepesen fejlett országokban pedig 25-30% körül ingadozik a szellemi dolgozók aránya. Számuk mindenhol jelentős - a foglalkoztatottak számának átlagos növekedését messze meghaladó - emelkedést mutat. ” Az általa hozott példákban jelentős, 17—54% közötti növekedést mértek.392 Budapesten az aktív keresők között hasonló arányt láthatunk, 57,3% volt munkás, 39,5% értelmiségi és egyéb szellemi foglalkozású.393 1973-ban a magyarországi értelmiségiek és szellemi dolgozók egyharmada 30 év alatti fiatal volt. A felsőfokú végzettségűek aránya 1949 és 1973 között 18- ról 23%-ra növekedett.394

Az 1970-1971-ben a pártba felvettek összetétele már úgy alakult, hogy 1970- ben a fizikai dolgozók csupán 1500, 1971-ben csupán 700 fővel előzték meg a diplomás dolgozókat.395

Egy 1972-es MSZMP KB PTO-feljegyzés nyolc kommunista ország 1944 és 1972 közötti tagfelvételét elemezte. A feljegyzés amellett, hogy a párttagok és a lakosság arányaira is példát ad, a munkások és a párttagok arányairól is beszámolt. Az SZKP-ban 55,2%, a bolgár kommunista pártban 66%, a lengyelben 62,5%, a keletnémetben 66,5%, a románban 70% volt fizikai dolgozó. A csehszlovák kommunista pártban meglepően kevés, 31% volt a fizikai dolgozók aránya, Jugoszláviában pedig a munkás párttagok esetében csökkenést állapítottak meg. A feljegyzés tulajdonképpen a tagfelvételt elemezte, de a párttagságon belüli munkásság arányairól is szemléletes képet ad. Magyarországon 1956 és 1969 között 62,7-ről 48,2%-ra csökkent a párttagságon belüli arányuk, 1970 és 1972 között hiába nőtt 9,3%-kal a taglétszám, de a munkásság aránya 48,1-ről 45,2%- ra csökkent. A csökkenést főleg a fizikai munkások körében mutatták ki (38-ról 35,9%), miközben a diplomások aránya 4-ről 6,3%-ra nőtt.

1984-ben a korösszetételben öregedés tapasztalható, az 59 év felettiek száma 8%-kal, arányuk 20-ról 22%-ra nőtt. Az aktív keresők létszámcsökkenése főleg a fizikai foglalkozásúakat érintette. 1970-ben a 75-25%-os arányról 68—32%-ra

392 1960 és 1970 között Kanadában 54%-kal, Spanyolországban 50%-kal, az Egyesült Államokban 45%-kal, Finnországban 43%-kal, Svédországban 41%-kal, Ausztriában 17%-kal nőtt a szellemi dolgozók létszáma. Bálint, 1978. 65. p.

393 KSH. 1975. 7., 60-70. p.

394 Bálint. 1978. 62-72. p.; KSH. 1974. 6. p.

395 1969. július 1.-1970. június 30.: 15 302, 13 578. 1970. július 1.-1971. június 30.: 18 282, 17 593. MNLOL M-KS-288.21.1971. l.őe. 187. p.

141