Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 5. A fővárosi hatalmi elit tagjainak származási megoszlása

félszeresére nőtt, „az 1973. évi vizsgálat szerint a férfiak társadalmi mobilitása nagyjából stabilizálódott, a nőké tovább növekedett.” A harminc év társadalmi mobilitását a statisztikusok több okra vezették vissza: nőtt az iskolázottság, a parasztfiúk között megnőtt a szakmunkástanulók aránya, a munkásfiúk között az egyetemre és szakmunkásképzőbe járók aránya, illetve kétszeresére nőtt az egyetemre járó munkáslányok aránya. Eközben azt láthatjuk, hogy a vezető és szakértelmiségi férfiak aránya 1962-1964-ben, illetve 1973-ban 32% és 33%-a vezető értelmiségi vagy egyéb szellemi származású volt, a nőknél az arány pedig 50%, illetve 37% volt az arány, tehát a nőknél 1962-1964-re nőtt a részesedésük a munkásokhoz és a paraszti származásúakhoz képest. „Lényegében egy új (munkás- és parasztszármazású) szocialista vezető és értelmiségi réteg alakult ki a vezető és szakértelmiségi rétegnek közel a kétharmada a hatvanas évekre fizikai dolgozó szülőktől származott, arányuk a későbbiekben stabilizálódott.358 A budapesti értelmiségről pedig ugyanebben az intervallumban elmondható, hogy az apa társadalmi helyzete szerinti értelmiségi és a munkás származás jóval felülmúlta a vidéki (városi és községi) értelmiségét, ahol a mezőgazdasági fizikai munkás származásúak voltak jelentős többségben. Ráadásul a fővárosban lényegesen nagyobb arányban képviselték magukat a régi értelmiségből származók, míg vidéken az új értelmiség volt a meghatározóbb. Ez az arányeltolódás a vezetők körében még látványosabb.359 így tehát érthető, hogy miért volt országos szinten nagyobb arányban tapasztalható a mezőgazdasági munkás származásúak beáramlása a vezetők közé, és miért tapasztalták Budapesten a régi értelmiség pozíciótartását, erősebbnek az önreprodukciót.

Az 1983-as felmérés szerint az 5793 főnyi pártapparátusban a munkás-paraszt származásúak aránya 84,6%, az értelmiségé 5,6%, az alkalmazott és egyéb csoporté 9,8% volt.360 Az 1980-as évek elején a vezetők és értelmiségi apák felének a fia is értelmiségi pozícióba került.361 A nyolcvanas évek végén a vezetőknek és az értelmiségieknek csak egynegyede származott az apa ágán ebből a kategóriából, még mindig jelentős volt a szak- és betanított munkás származásúak aránya, akik 34%-ot képviseltek, és a mezőgazdasági fizikaiak közülük 19%-ot adtak ki.362

A budapesti hatalmi elit tagjainak származási és szakképzettségi adatait az országos mikrocenzusok éveiben is leválogattam. A vizsgálat kezdetét 1956 utol358 Bálint, 1978. 90-92. p.

359 Androrka, 1982. 77-79. p.

360 Vida, 1992. 12. p.

361 Bukodi, 2002. 198-199. p.

362 Róbert, 1990. 360. p.

127