Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 4. A fővárosi hatalmi elitbe belépők életkor szerinti megoszlása
után, Mohiné Benke Ágnes, valamint Juhász János budapesti végrehajtó bizottsági tagok 1982 és 1985-ben szintén ennyi idő után kerültek az elitbe. 10 év után neveztek ki egy budapesti végrehajtó bizottsági tagot (Boros Béla 1975), a Budapest Fővárosi Tanács tanácselnökét (Iványi Pál 1987) és két kerületi első titkárt (Hámori Csaba, XIX. kerület 1980, Kiss János, XIII. kerület 1955). A leggyorsabban tehát, 7-8 év alatt, az 1957 előtt is pozíciót betöltő kerületi első titkárok kerültek budapesti hatalmi elit pozícióba. A diagram végén található személyek tulajdonképp csupán a fővárosi hatalmi elitbe érkeztek viszonylag későn. A legmagasabb számtól kezdve az ismertetést: az 1957-es elmarasztalását követően párttagsága kezdete után 43 évvel tért vissza a politikai életbe Huszár Tibor, aki 1989-ben lett budapesti végrehajtó bizottsági tag - ő korábban a gimnáziumi tanári tevékenységét követően a tudományos elitben (ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet) tevékenykedett. Hasonlóképp, 40 év párttagsággal a háta mögött, az 1985-ben budapesti végrehajtó bizottsági taggá váló Nyitrai Ferencné szinte egész életét a Központi Statisztikai Hivatalban töltötte, tehát ők nem hosszas pártkarrier után, hanem egyszerűen későn kerül(het)tek be a budapesti hatalmi elitbe. Grósz Károly, Havasi Ferenc és Szabó Piroska a Budapesti Végrehajtó Bizottságba 39 év párttagsággal a háta mögött érkezett — Grósz a Magyar Rádió és Televízió PB titkára, majd két megyei bizottsági első titkárság után lett fővárosi első titkár, Havasi MSZMP KB-titkárból lett budapesti első titkár, Szabó pedig hosszas Vasas Szakszervezet elnökség és 1956-tól tartó budapesti pártbizottsági tagság után lett az MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottság tagja. Tehát vagy egy másik elitpozícióban tevékenykedtek, vagy tömegszervezeti vezetők voltak, így csak a budapesti elitbe lépésük tekinthető az átlagosnál későbbinek. A pozíciókat tekintve a legtöbben, huszonötén 19, majd tizenkilencen 20 és 26 év párttagság után kerültek az elitbe. Az átlag 20,6 év volt. A 21 éves párttagsági átlag alatt 157-en, 20 év felett 133-an voltak. Az elvárásainknak megfelelően az első titkárok 26,4, a titkárok 21,1, a budapesti végrehajtó bizottsági tagok 21,2, a kerületi első titkárok 19,6, a rendőrfőkapitányok 26, a tanácselnökök 22,4 év párttagság után léptek be az elitbe. 114
