Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása

újjászerveződő ávó vizsgálati osztályára, a kihallgató csoportba.1924 A Tóth Ilona- ügy lehetett az első ügye.

1956. november közepére tehát számára kitisztult az ég. Az „ellenforradalom” bebizonyította, hogy az ávósokra elengedhetetlenül szükség van, ott kell folytatni a harcot, ahol 1954-ben abbahagyni kényszerültek. Eljött számára az igazság és a bosszúállás pillanata. Ebben a helyzetben került elé egy fiatal lány, aki „cinikusan, nevetve fogadta a vádakat”, aki „cinikus fölénnyel utasította vissza a gyanút”.1925 Szentgáli többszörösen motivált volt arra, hogy Tóth Ilonát bíróság elé juttassa, hogy rábizonyítsa a bűncselekményt. Először nyílt alkalma megízlelni a bosszút, újra érezni és élvezni a hatalom ízét. Egy fiatal lány került elé, akinek bűnösségében nem kételkedett, hiszen azt azonnal beismerte: „ellenforradalmár”, röpcédulázott. Egy diáklány fölényeskedett vele, a dolgozó férfival. Az érettségizett ávóssal, aki megszokta, hogy az „ő általános műveltsége, politikai képzettsége vagy szakmai tudása nagyobb” a környezetében lévőkénél, és aki ezért „öntelt, nagyképű” volt, társait lebecsülte.1926 Egy „egyéb származású” leendő értelmiségi fölényeskedett a napszámos szülők munkás fiával. Egy fiatal lány a válófélben lévő férfival. (Szentgáli 1957 őszén vált el feleségétől, de a válást már 1956 decemberében elhatározták.1927)

„Az őrizetes [a] számára nem megvizsgálandó személy, hanem egy olyan báb volt, akire a bűnösséget rá kell bizonyítani az igazság kiderítésére való törekvés nélkül” — állapították meg róla M. Kiss Sándorék.1928 Hasonlóan fontosabbnak tarthatta az „ellenforradalmár” megbüntetését a bizonyítékokkal való bíbelődés- nél, mint Balogh Benjámin és Nagy Ferenc. Őt bízták meg egy nagyszabású bűntény, ellenforradalmárok által elkövetett gyilkosságok kivizsgálásával. Annak felderítése és bizonyítása egyszerre volt személyes érdeke - bosszúállás - és érdeke mint nyomozó főhadnagynak. Az eredménytől függött előléptetése, kitüntetése, elsősorban pedig az, hogy „mint volt államvédelmi beosztott, helyén maradhat-e, vagy sem”.1929 Ma már tudjuk, hogy az 1956. decemberi felülvizsgálat célja „az AVH-nak mint szervezetnek a megszüntetése, egyben beosztottainak megnyerése

1924 ÁBTL, 2.8.1. 5380. Szentgáli István..., Szentgáli István feljegyzése, 1957. január 17.

1925 Szabad Föld, 1956. december 23. Kjss-M. Kiss, 2007, 54.

1926 ÁBTL, 2.8.1. 5380. Szentgáli István..., Szentgáli István minősítési lapja, 1955. november21.

1927 HL, X1.22. 755/1957. Szentgáli István pere (továbbiakban Szentgáli István...), Szentgáli István tárgy, jkv., 1958. április 25.; Pataki Zsuzsanna tárgy, jkv., 1958. április 25.

1928 Kiss-M. Kiss, 2007, 168.

1929 Kiss-M. Kiss, 2007, 283.

500