Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása

»diplomatájának« kiutasítása.”1920 „1953-ban Péter [Gábor] és társai ügyében dolgozott vizsgálóként, és az itt elért kezdeti eredmények folytán meglehetősen elbizakodott és öntelt lett.” „A későbbiek során az ún. felülvizsgálati ügyekben dolgozott hosszú ideig. Amikor ez év elején visszakerült az osztályhoz, munkáján bizonyos ideig meglátszott a felülvizsgálati ügyekben végzett tevékenysége. Ez konkrétan abban nyilvánult meg, hogy bizonyos mértékig a letartóztatottak befolyása alá került, és egy-két esetben azt akarta bizonyítani, hogy azok nem bűnösek.” Farkas 1953 után tudniillik abba a csoportba került, amely a fegyelmi eljárás alá vont ávósok ügyét vizsgálta. Az ő hatásuk alá került tehát, az ő ártatlanságukról győződött meg. Mások mellett Dadi Imre ügyét vizsgálta, aki a szentesi rendőrkapitány, Lakos János meggyilkolása miatt vált hírhedtté.1921 Farkasnak a tanúk megdolgozásával, összezavarásával sikerült olyan eredményre jutnia, hogy Dadi a terhére rótt cselekményekben ártatlan. „Dadi Imre a múltban baloldali beállítottságú volt, amit a kihallgatott személyek vallomása és a politikai rendőrség 1942. október 30-i jelentése is bizonyít. Fentiek alapján javasoljuk, hogy a Legfőbb Ügyészség a korábban terhére rótt bűncselekmény miatt indítványozzon javára perújrafelvételt.”1922 „Eredményes” vizsgálata nyomán Dadi még 1956. júliusban szabadult.1923

1954-1956 azonban nemcsak sikereket hozott Szentgálinak, hanem nyugtalanságot is, hiszen Rákosi az ávót, a vizsgálatokat végző ávósokat tette meg a terror bűnbakjainak, és noha a Hatóságtól nem sok beosztottat bocsátottak el, és még kevesebbet állítottak bíróság elé, az 1953 előtt is szolgálók - így Szentgáli és Farkas - nem érezhették biztonságban magukat. Szentgáli végigfélte a forradalmat is. Még 1957 elején írt feljegyzésében sem büszkélkedett azzal, hogy októberben részt vett volna az „ellenforradalmárok” elleni harcban, de arról beszámolt, hogy október 31-én őrizetbe vették, november 4-én a szovjetek szabadították ki a Fő utcai katonai fogdából. Tagja lett az általuk létrehozott első államvédelmi alakulatnak, egy ideig a szovjetek tisztogató akcióit segítette, majd a BM központi épületének őrzésében vett részt. November 13. körül az elsők között került az

1920 ÁBTL, 2.8.1. Farkas Miklós..., Farkas Miklós főhadnagy minősítési lapja, 1955. szeptember 30. A következő két idézet is innen.

1921 A Lakos-gyilkosság elemzését lásd: Barta-Virágos, 1992.; Kunstár, 2009.

1922 ÁBTL, 3.1.9. V-87580. Gila Rókus és társainak vizsgálati iratai (továbbiakban Gila Rókus...), Farkas Miklós államvédelmi főhadnagy jelentése, 1956. július 23.

1923 ÁBTL, 3.1.9. V-87580. Gila Rókus..., Piros László államvédelmi altábornagy határozata Dadi Imre büntetésének félbeszakításáról, 1956. július 3.

499