Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

1. Számadás a leszámolásról - 1.2. A jog halála

bői levont valóságellenes következtetésekre épültek, és azokat is, amelyekben a büntetés nem állt arányban az elbírált tettel.61 Fentiek értelmében az ötvenhatos perek közül koncepciósnak kell tekinteni azokat, amelyeket a gyorsított vagy a népbírósági rendelet szabályai szerint tárgyaltak, hiszen azok olyan cselekményeket rendeltek sokkal súlyosabban büntetni, amelyeket a rendelet kihirdetése előtt követtek el. Azokat az eljárásokat, amelyekben a vád szervezkedés vagy mozgalom vezetése, izgatás vagy gyilkosság volt, mivel ezen paragrafusok értelmezését és alkalmazását a végletekig tágítva szabályozták.62 Azokat, amelyekben az elkövetett cselekményt kriminalizálták, helytelenül minősítették (például hűtlenségnek a Szabad Európa Rádiónak adott interjút63), vagy az elbírált cselekményhez képest indokolatlanul súlyos büntetés született. Az ötvenhatos perek közül tehát csak arról vélelmezhető, hogy nem volt koncepciós, amely nem esik egyik kategóriába sem, megengedve azonban, hogy alapos vizsgálat alapján az ilyenről is bebizonyosodhat, hogy „kitalált tényállást koholt bizonyítékokkal támasztottak alá”, vagyis koncepciós volt.

Az albizottság jelentése más ok miatt is koncepciósnak mutatja az ötvenhatos perek többségét. Különösen nagy számban találtak ilyen pereket a BHÖ 1-48. pontja alapján indított ügyekben, márpedig az 1956 után leggyakrabban alkalmazott paragrafusok közül nyolc is ebbe a körbe tartozik. Ugyancsak nagy számban találtak koncepciós ügyeket azok között, amelyekben az AVO vagy az AVH folytatta a nyomozást. Az AVO—AVH feladatát a forradalom után a politikai rendőrség vette át, néhány jelentéktelen ügyet leszámítva az vizsgálta az ötvenhatos ügyeket, vélelmezhetően az 1956 előtti gyakorlathoz hasonlóan. Az államvédelem forradalom utáni reorganizációjáról szóló vagy azt érintő munkák szerint Kádárék ténylegesen nem szüntették meg, hanem némi korrekcióval (1961-1962- ig mindenképpen) megőrizték a szervezetet és az állományt.64 Alapos gyanúra elégséges oknak tekintette az albizottság, ha a vád kizárólag a vádlottak beismerő vallomásán nyugodott - 1956 után azokat igyekeztek tanúvallomásokkal is körülbástyázni.

A jellemzők többsége, amelyekkel az albizottság leírta az 1956 előtti koncepciós pereket, változatlan formában vagy némi módosulással érvényes az öt61 Jelentés, 1990, 2-3.

62 Horváth I. és mások, 1993, 714-719.

63 Gulyás Lajos interjúját minősítette hűtlenségnek a Győri Megyei Bíróság elnöke, Gyepes István.

64 Huszár, 1999.; Szakolczai, 1999.; Pintér, 2000.; Zinner, 2001, 61-103.; Huszár, 2003, 54-58, 63.

34