Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.4. Gönczi Ferenc és Gyöngyösi Miklós
másikat költött, szülei 1943-as halálát.1099 Mély szegénységben, szinte nyomorban élt mindig, parkokban vagy a vásárcsarnokban alvó hajléktalan volt, aki még olyan otthonhoz sem jutott, mint Starkné lakása, ahol négy családból öten éltek együtt egy földszinti szobakonyhában a VIII. kerületnek is egyik legszegényebb részén, a Dankó utcában. Számára egyedül 1956 jelentette az élni érdemes napokat. Különböző kisközösségek teljes értékű emberként fogadták be, kacérkodott vele egy mindenkitől igéző szépségnek mondott fiatal nő, Csontos Erzsébet, akivel közös fotót készítettek, sőt, gyűrűt cseréltek.1100 A perben nem tisztázták, hogy mikor érkezett Budapestre, noha B.-né Tóth Matild levélben kért felvilágosítást az ormospusztai bv.-munkahelytől,1101 ahol Gyöngyösi a büntetését töltötte, de válasznak nincs nyoma. Az ügyész a kegyelmi tanácskozáson október 29-ére tette szabadulását, ez a dátum szerepel Gyöngyösi büntetés-végrehajtási nyilvántartási lapján, amit a bv.-intézetektől kapott információk alapján töltöttek ki, tehát pontosnak tekinthető.1102 M. Kissék szerint azonban már 27-én szabadult, és másnap érkezett Budapestre, bár ezt forrással nem támasztják alá. Egy éjszakát a mostohatestvérénél töltött, „majd [29-én] jelentkezett a Baross tér 19. szám alatti felkelő-parancsnokságon”.1103 Mivel a Tóth Ilona-perben és más eljárásban sem merült fel, hogy részt vett a Köztársaság téri eseményekben, amivel már 1956 végén vádolták a Baross térieket, bizonyosnak lehet tekinteni, hogy 30-án még nem volt Budapesten, legalábbis a VII-VIII. kerületnek azon a részén. Eszerint legkorábban 31-én került oda, ám a Baross tériek aznap alárendelték magukat a kerületi, majd másnap a Deák téri nemzetőr-parancsnokságnak, eszerint pedig Gyöngyösi nem felkelőnek állt - ami a fegyverszünet után és november 4. előtt amúgy is nehezen értelmezhető kategória -, hanem a rend fenntartására életre hívott nemzetőrségnek lett a tagja. A vallomásairól készült jegyzőkönyvek a „nemzetőrség” kifejezést nem tartalmazzák, azt azonban igen, hogy „piros-fehér-zöld keresztcsíkos”, vagyis nemzetőr 1099 M. Kissék ezt tényként fogadták el. Kiss-M. Kiss, 2007, 194. Ez is Gyöngyösi 1956. december 19-i jegyzőkönyvében szerepel. 1100 BFL,XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona.462. d. Gyöngyösi Miklós tárgy, jkv., 1957. február 20. 24,31. 1101 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. B.-né Tóth Matild levele az ormospusztai BV- munkahelynek, 1957. február 21. 1102 BFL,XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Molnár György ügyész tárgy, jkv., 1957. április 8.; XXV.lOl.b. A Budapesti Fegyház és Börtön iratai, Fogvatartottakra vonatkozó iratok, Gyöngyösi Miklós (1929). 1103 Kiss-M. Kiss, 2007, 194.; Hasonlóan Eörsi L„ 2011, 301. 271
