Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
Bevezetés
A politikai hatalom az onnan kapott jelentések alapján hagyta jóvá azt, amit a Gyorskocsi utcában, ahol a vizsgálati osztály működött, kifőztek, vagy lépett közbe, ha annak, az eljáráson kívül eső szempontok miatt, szükségét látta (a perben halálra ítélt írók életének megmentése érdekében). A vádlottak közül többen megérték a rendszerváltozást, velük a pert elsőként kutatni kezdő Gyenes Pál készített életútinterjúkat az 1956-os intézet megbízásából. Ezeket az 1956-os intézet Oral History Archívuma őrzi. * Ez a könyv talán a megszokottnál több erőfeszítést követel az olvasótól. Úgy vélem azonban, a szöveg komplikált voltának nem a szerző, hanem a tárgya az oka. Az ötvenhatos perek többségét ugyanis nem 1956 általános és részletes története beható ismeretének birtokában előzetesen végiggondolt és megírt forgatókönyv alapján rendezték: a szövegkönyv vallomásról vallomásra formálódott a rendőrségi vizsgálat során, annak majdnem annyi szerzője volt, ahány résztvevője az ügynek. Nemcsak kihallgató és kihallgatott, hanem a politikai rendőrség különböző osztályai és alosztályai, valamint szakértők és tanúk sokasága is hozzátett vagy elvett belőle. M. Kiss Sándorék idézték a katpol egykori vezetőjének állítólagos mondását: „Kíváncsi vagyok, milyen módszerekkel választják szét a történészek, hogy mit vallott az őrizetes, mit vertünk mi ki belőle, és mit írtunk mi a vallomásába.”44 Az önkéntes és kénytelen társszerzők kakofón együttműködése miatt az ügyek szándéktalanul is komplikáltak, zavarosak és nehezen áttekinthetők, felfejthetők lettek, hiszen egy-egy későbbi fordulat vagy módosítás átírt, vagy értelmezhetetlenné tett korábban lezárt, a történetben mégis benne felejtett részleteket. Más esetekben pedig tetten érhető a vizsgálók szándéka az ügy összekuszálására annak érdekében, hogy a mesterségesen teremtett káoszban elsikkadjon, mennyire gyenge lábakon áll a bizonyítás.45 Mivel gondos kezek már 1956-1957-ben igyekeztek eltüntetni azokat a nyomokat, amelyek segítségével a machinációk tetten érhetők, a kutatónak az ötvenhatos történet rekonstruálásához csak azok az iratok állnak rendelkezésére, amelyekből az ötvenhetes épült. Csak a vád bizonyítása céljával keletkeztetett és megőrzött iratok alapján lehet megpróbálni bizonyítani a vádak, illetve az azokból az ítéletekbe emelt történetek hamis voltát. A kutató és az olvasó helyzetét 44 Kiss-M. Kiss, 2007, 382. 45 Kiss-M. Kiss, 2007, 67. 26
