Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.3. Tóth Ilona a forradalomban
Első kihallgatásán részletes vallomást tett október—novemberi cselekményeiről.963 Elmondta, hogy tagja lett a hadmérnöki karon tanító tisztek szervezte fegyveres őrségnek, november 3-án pedig a várpalotai forradalmi bizottság kérésére két társával a városba utazott kijavítani az ottani harcokban megrongálódott fegyvereket. A szovjet támadás miatt másnap megpróbáltak visszajutni Budapestre, de a szovjetek Székesfehérvárnál visszafordították őket. Vallomása szerint négy napig Várpalotán vagy másutt rekedt embereket fuvaroztak haza a Balaton-felvi- déken, majd amikor 8-án gépkocsijuk elromlott, gyalog indult haza a Várpalotán megismert Török Évával. Úgy emlékezett, hogy már másnap Budapestre értek, de a következő héttel nem tudott elszámolni. Vallomását, miszerint egy hétig az utcákon mászkáltak, Szentgáli nyilván nem fogadta el. November 16-ára Török Éva megbetegedett, így került a kisegítő kórházba, ahol Gráczi naponta meglátogatta, így a razzia reggelén is. Elmondta azt is, hogy Tóth Ilonától két alkalommal kapott röplapokat, amelyeket elvitt a Köztelek utcai volt pártközpontban tartózkodó orvostanhallgatóknak. Gráczi tehát semmi olyat nem tett, ami tudomása szerint bűncselekmény lett volna. November 22-én még így látta Szentgáli is, ezért a per majdan negyedrendű vádlottja, Molnár József és a Domonkosban ugyancsak őrizetbe vett Rácz Adolf mellett javasolta szabadon bocsátását arra hivatkozva, hogy ellene az ügyészség úgysem emelne vádat, vagy ha mégis, akkor a bíróság fogja felmenteni.964 De a Tóth Ilona-ügy még 24-e előtt jelentős fordulatot vett, aminek részeként szabadítása helyett Gráczi ellen megindították a büntetőeljárást azzal a váddal, hogy „részt vett államellenes röplapterjesztésben”.965 Az irat csak kihallgató és kihallgatott röplapokról folytatott vitáját őrizte meg, de Gráczi következő jegyzőkönyve alapján vélelmezhető, hogy Szentgáli arról is felvilágosította, milyen súlyos bűncselekmények elkövetését ismerte be első kihallgatásakor. Tagja lett az egyetemen szervezett fegyveres őrségnek, amiből november 24-én már nem az volt fontos, hogy az ott oktató, nyilván kommunista katonatisztek szervezték és vezették, hanem hogy az ellenforradalom idején alakult, vagyis nyilván ellenforradalmi célzattal. Ezt elégségesen bizonyította, hogy az őrség november 1-jén tüzet nyitott arra a gépkocsira, amelyből az egyetem forradalmi vezérkarának egyik tagját, Danner Jánost agyonlőtték, márpedig a november 4. utáni ávós logika szerint az ellenforradalmárokra tüzet nyitók csak forradalmárok lehetnek, 963 ÁBTL, 3.1.9. V-142621. Tóth Ilona..., Gráczi Bélajkv., 1956. november21. 964 ÁBTL, 3.1.9. V-142621. Tóth Ilona..., Szentgáli István főhadnagy jelentése, 1956. november 22.; Kiss-M. Kiss, 2007, 176. 965 ÁBTL, 3.1.9. V-142621. Tóth Ilona..., Gráczi Bélajkv., 1956. november 24. 240
