Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.3. Tóth Ilona a forradalomban
nak volt stencilgépe, ott kellett lennie hozzá való papírnak is. Abból nem lehetett illegális cselekményekre következtetni. Nem tekinthető röpcédulázás bizonyítékának az állítólag a pincében talált egy darab Elünk sem, amelynek megtalálását Garami István százados gyanús akkurátussággal dokumentálta. Két tanútól is jegyzőkönyvet vett fel, amelyek közül az egyikben mindössze az áll: „1956. nov[ember] 19-én kb. 23 óra tájban jelen voltam és láttam, hogy egy általam ismeretlen r[endőr] sz[áza]d[o]s a légópince egyik helyiségében röpiratot talált, azt felvette, olvasni kezdte, és magához vette.”914 A megtalálás körülményeiből tehát nem következett, hogy a lap ott készült, Tóth Ilona pedig - akkor még - tagadta, hogy közük lett volna annak elkészítéséhez vagy teijesztéséhez.915 A viszonylag nagyszámú őrizetbe vételre tehát vagy a kisegítő kórház gondnokának, Turcsányi Józsefnének többeket rosszindulatúan vádoló vallomása következtében,916 vagy azért került sor, mert a rendőrségnek már előzőleg volt valamilyen információja a Domonkosról, amit onnan őrizetbe vettek kihallgatásával akartak bizonyítani. Ebben az esetben az sem kizárt, hogy ők gondoskodtak a terhelő bizonyítékról — az Élünk egy példányáról -, amit M. Kissék is lehetségesnek tartanak.917 Megerősíti a gyanút, hogy nem az Élünk volt az egyetlen bűnös cselekményre utaló kétes nyom, aminek megtalálását Garami századosék rögzítették. A Tanácsakadémia fűtőjétől felvett jegyzőkönyv szerint a szállásául is szolgáló kazánházban a szalma közé rejtve egy rendőr egyenruhát találtak.918 Halász nem tudott magyarázatot adni arra, hogy az hogyan került oda. (Nem gyanúsították meg bűncselekmény elkövetésével, őrizetbe sem vették.) November 19-én a helyzet korántsem volt annyira letisztult, a Kádár-kormány elfogadottsága olyan általánosnak tekinthető - az ávósok részéről sem —, hogy egyértelmű határvonalat lehetett volna húzni legalitás és illegalitás közé, hogy egyértelmű lett volna: röplapok engedély nélküli másolása és terjesztése bűncselekmény. „Illegalitás vagy legalitás ebben az időben nem volt határozottan megfogalmazva előttem. Azt gondoltam, hogy törvényes, amit csinálok. Forradalom van, és a röplapok akkor természetesek.”919 „Nem tartottam ezt olyan illegális tevékenységnek, aminek a letartóztatás a következmény[e]. [...] Nem illegálisan 914 ÁBTL, 3.1.9. V-142621. Tóth Ilona...,Varga Ferencné jkv., 1956. november 20. A másik jegyzőkönyv a Tanácsakadémia fűtőjével, Halász Györggyel ugyanakkor készült. 915 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 461. d. Tóth Ilona jkv., 1956. november 21. 916 ÁBTL, 3.1.9. V-142621. Tóth Ilona..., Turcsányi Józsefné jkv., 1956. december 20. 917 Kiss-M. Kiss, 2007, 152. 918 ÁBTL, 3.1.9. V-142621. Tóth Ilona..., Halász György jkv., 1956. december 20. 919 BFL, XXV.4.f. 8005/1958. Szirmai Ottó..., 392. d. Angyal István tárgy. jkv. 1957. május 6. 231
