Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa

el orvosnak, nem engedelmeskedik neki [kiemelés tőlem - Sz. A.].”735 Az esetnek tanúja is volt, az egyik ápolónő látta, amikor Veszprémi és Gyöngyösi megverte Turcsányinét.736 Turcsányiné tehát nem politikai okokból, hanem a zavartalan gyógyítás, a betegek és sebesültek ellátásának biztosítása, valamint személyes rivalizálás mi­att került ellentétbe - elsősorban Tóth Ilonával. Semmi nem bizonyítja, hogy a rendőrség embere lett volna. Viszonya Tóth Ilonával és november 20-i vallomása mégis alkalmas volt a bűncselekmény közvetett bizonyítására. Hiszen Tóth ávós- nak mondta, Gönczi pedig állítólag meg akarta ölni. Ez igazolta ávósellenessé- güket, „spiclikeresési láz”-ukat, eggyel növelte a gyilkossági kísérletek számát, és hozzájárult a medikáról kialakítani és terjeszteni akart negatív kép megrajzo­lásához: aki magát vezető orvosnak adta ki, de ellenforradalmi ténykedése miatt elhanyagolta a gondjaira bízott betegek ápolását. Pedig volt Tóth Ilonának egy mondata, amely azt sejteti, hogy még annál is kevesebb valós alapja volt kettejük ellentétének, mint azt következtettem: Turcsányinét nővérnek tudta.737 Eszerint pedig alig emlékezett rá. * Egyfelől tehát az iratok azt sugallják, hogy a röpcédulázók annyira ügyeltek te­vékenységük titokban tartására, hogy mindenkit meg akarta ölni, akivel szemben felmerült az árulás gyanúja. Ezzel azonban nem egyeztethető össze, hogy Tóth Ilona vallomása szerint a Domonkosban lakók, sőt a Tanácsakadémia oda bejáró dolgozói is tudtak a röpcédulák készítéséről, hiszen próbálták őt rábeszélni, hogy hagyja azt abba: „minden nap jöttek hozzám, figyelmeztettek a stencilezés mi­att”.738 Turcsányi Józsefné, a kórház gondnoka sem vett részt a röpcédulázásban, mégis tudott róla.739 Gáli József szerint a Péterfyben sem különösebben titkolták a röpcédulázást: „többen tudhattak róla, mert elég nyíltan történtek a dolgok.”740 Nyilvánvaló, hogy egyazon tevékenységet nem lehet egyszerre szigorúan titkol­ni, másfelől nyíltan végezni, tehát vagy a sok-sok gyanúsításról szóló vallomás 735 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Varga Ferencné tárgy, jkv., 1957. március 18. 220. 736 ÁBTL, 3.1.9. V-142621/1. Tóth Ilona..., Steinberger Éva jkv., 1956. november 28. 737 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 461. d. Tóth Ilona jkv., 1956. december 4. 738 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. február 18. 9. 739 ÁBTL, 3.1.9. V-142621. Tóth Ilona..., Turcsányi Józsefné jkv., 1956. november 20. 740 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 461. d. Gáli József jkv., 1956. december 11. 192

Next

/
Thumbnails
Contents