Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.1. A Tóth Ilona-vita

hogy Tóth Ilona a rendőrségen egyszer sem nevezte néven áldozatát. (Ezeket már Gyenes is a per koncepciós voltára utaló jeleknek tekintette.)361 Jobbágyi fedezte fel, hogy a negyedrendű vádlottként elítélt Molnár ellen azon a címen rendelték el november 21-én a nyomozást, hogy „Tóth Ilona és társaival együtt 1956. november 18-án egy ember meggyilkolásában vett részt”.362 Mivel a Tóth elleni nyomozást ugyanazon a napon elrendelő határozat a gyilkossági vádat nem tartalmazta, a bíróság is kénytelen volt elismerni, hogy a két irat, az azokon feltüntetett azonos dátum ellenére, nem készülhetett egy napon.363 Jobbágyi ezt az „ügy egyik bombájá”-nak, a hamisítás nyilvánvaló jelének tekintette. Kétségkívül igaza van: hamisítás történt, az ebből levont következtetése azonban nincs eléggé megalapozva. Szerinte a két határozat egy napon készült, de „a »Hatóság« rádöbbent végzetes bakijára, arra, hogy [november 21-én - Sz. A.] még nem tudhat a gyilkosságról, mert ez csak a »koncepcióban« van meg, de bizonyíték nincs. Ezért ezt a határozatot kivették Tóth Ilona anyagából. [...] Molnár József iratai között azonban megtalálható [kiemelések az eredetiben - Sz. A.].” Következtetése logikus, lehetséges, ám elképzelhető más következtetés is: a Molnár elleni nyomozást elrendelő határozat nem akkor készült, amikorra datálták, hanem valamikor később. Ilyen iratot gyártani és azt a vádlottal aláíratni 1956 végén nem okozhatott problémát.

Jobbágyi a per „koncepciós-konstrukciós” voltára utaló jelnek tekintette a beismerő vallomások folyamatos terebélyesedését és a vádlottak számának növekedését. (Ezekre már Gyenes is felfigyelt.)364 Ebben az esetben is lehetséges más következtetés, hiszen egy valódi nyomozás, vagyis nem egy előre megírt forgatókönyv kivitelezése során is megfigyelhető mindkét jelenség: a vádlottak egyre teljesebben kénytelenek beismerni a rájuk bizonyított bűncselekményt, ezzel együtt pedig szaporodhat az eljárás alá vontak száma. Az pedig, hogy végül a három, egymással csak véletlenszerűen kapcsolódó ügy vádlottjait egy perben állították bíróság elé, kétségbevonhatatlanul bizonyítja, hogy a rendőrség vagy az ügyészség manipulált a perrel, de nem bizonyítja a vádak hamis voltát.

Jobbágyi azt is vizsgálta, mi kényszeríthette Tóth Ilonát önmagát hamisan gyilkossággal vádoló vallomásra. Két magyarázatot talált. Az egyik szerint a

361 Jobbágyi, 2006,21.; Gyenes, 1992,29.

362 Jobbágyi, 2006, 23.; BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 461. d. Határozat a nyomozás elrendeléséről Molnár József ellen. 1956. november 21. A továbbiakban ha valamelyik szerző szó szerint idéz egy dokumentumból, annak adatait is közlöm.

363 Jobbágyi, 2006,25. Innen a következő idézet is.

364 Jobbágyi, 2006, 37, 39-41.; Gyenes, 1992, 8, 29.

103