Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.1. A Tóth Ilona-vita

megoldásnak tűnt ennek elismertetése érdekében elfogadni a két férfi ítéletének megalapozottságát, tehát nem magát a Kollár-gyilkosságot vonták kétségbe, hanem csak Tóth Ilona abban vitt szerepét.

Személyének, cselekményének megítélésében azóta is megoszlik a közvélemény: az ártatlanságában hívők szobrot állítottak neki, ami ellen a nyilvánosság előtt vagy szűkebb körben tiltakoztak az őt közönséges gyilkosnak tartók.316 Annak, hogy egy alapvetően jogi kérdés - ártatlan volt-e Tóth Ilona a terhére rótt gyilkosságban - közel hatvan év után is újra meg újra tárgya a közbeszédnek, hogy róla, cselekményéről és a vele történtekről többen tudnak, és formálnak véleményt, mint a forradalom nem egy meghatározó személyiségéről vagy a hasonlóan gyanús eljárásokban halálra ítélt és kivégzett más áldozatokról, annak számos oka van. Tóth Ilonát a sajtóban - nemcsak rádióban és újságokban, de a mozivetítéseket megelőző filmhíradóban és más kiadványokban, például a nagy példány számban kiadott Fehér könyvekben - folytatott propaganda-hadjárattal kísért látványpere tette ismertté. Még ha ilyen kutatás nem folyt is, vélelmezhető, hogy a terhére rótt bűncselekményből egy-egy látványos részlet sokakhoz eljutott, ilyen például az a filmhíradóban is bemutatott pillanat, amikor a tárgyaláson dermesztő közönnyel azonosította a gyilkos eszközt, a bicskát. Viszonylag széles körű ismertségében a hatalom szándékán túl része volt az eset különös voltának is: egy fiatal lány, az orvosi egyetem végzős hallgatója gyilkolt; egy kórházban, az emberi élet megmentésére szolgáló injekcióval; megalapozatlan gyanú alapján ölt meg egy ártatlan munkást. A per azonban már 1957-ben sem csak olyan visszhangokat keltett, amelyek megfeleltek a hatalom szándékainak. Vélelmezhető, hogy többen tollat ragadtak Tóth Ilona védelmében, legalábbis bírósági dossziéjában elfekszik egy nagy alakú boríték, amely címe szerint a bíróságnak küldött névtelen leveleket tartalmazta.317 Két ok miatt tartom ezeket Tóth védelmében íródottaknak. Egyrészt azért, mert eltűntek - feltehetően eltüntették őket —, nyilván azért, mert tartalmuk nem felelt meg a hatalom kívánalmainak. Másrészt azért, mert névtelenül küldték őket, hiszen a vádlottak súlyos megbüntetését követelő, általában kollektívák által írt leveleken mindig volt aláírás. A Gálira és Obersovszkyra másodfokon kiszabott halálos ítélet széles nemzetközi tiltakozást váltott ki, aminek életük megmentésében is része lehetett, ez pedig értelemszerűen tovább növelte a per különös voltát és ezzel együtt a vádlottak, leginkább Tóth Ilona ismertségét. És végül, hosszan tárgyalta az állítólagos gyilkosságot két egy316 Kende dr., 2002.; www.sgforum.hu. „Nandras” kommentje. (Legutóbb letöltve: 2015. július 1.)

317 BFL, XXV.4.a. A BFB büntető iratai (továbbiakban XXV.4.a.) 164/1957. Tóth Ilona és társainak pere (továbbiakban: Tóth Ilona...), 463. d. Névtelen levelek a Fővárosi Bíróságnak.

92