Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

2. Leszámolások - 2.3. The Show Must Go On (Mérei Ferenc és társainak pere)

Erőteljesebben érvényesült a vizsgálótiszt akarata a kihallgató szobában, mint a bíróé a tárgyalóteremben, vélhetően nem függetlenül attól, hogy a tárgyaláson a vádlottak jelenlétében kellett vallomást tenni, akiknek - legalábbis de jure - lehetőségük volt észrevételezni az elhangzottakat. Hiba lenne azonban mechanikusan hitelesebbnek tekinteni a bírósági vallomásokat a rendőrségen felvetteknél.

Kahler Frigyes tehát a Brusznyai-per alapján megállapítja, hogy a megtorlás eljárásaiban a rendőrségi vizsgálatnak volt döntő szerepe. Az ügyek a párt irány- mutatásával, a párt határozatának igazolása érdekében, a párt által ellenségnek tartottak ellen folytak, a párt adott esetben az ítélet mértékét is meghatározta. A vádlottakat és a tanúkat származásuk, valamint a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyük szerint megkülönböztették. Figyelmen kívül hagytak minden olyan garanciális szabályt, amely a vádlott védekezését segítette, és figyelmen kívül hagyták a tanúkra vonatkozó előírásokat. A vizsgálat és a tárgyalás egyaránt vádcentrikus volt, a bírák a bizonyítékok szabad mérlegelése helyett a vád bizonyítása érdekében önkényesen válogatták a bizonyítékokat. 1993-ban e jellemzőkkel írta le az ötvenes évek pereit. Akkor egyetlen lényegi különbséget látott a két korszak jogszolgáltatásában: az ötvenhatos megtorlás eljárásaiból „eltűnnek a korábbi időszakot jellemző konstruált perek”.265 A Brusznyai-per elemzése szerint ez a különbség nem létezik, hiszen 1993-ban nemcsak a teljességgel valótlan tényállításokból épített, előre megírt forgatókönyv alapján rendezett kirakatpereket tekintette konstruáltnak, hanem azokat is, amelyek alapja a „valós tények torzítása, tendenciózus csoportosítása, politikai célzathoz kapcsolása” volt.266 Márpedig a Brusznyai-perben eltorzították a valós tényeket, azokat tendenciózusan csoportosították, és politikai célzathoz kapcsolták.

2.3. The Show Must Go On (Mérei Ferenc és társainak pere)

Gál Éva, noha a tudományos célon túl talán elhunyt férjének, Fitván Györgynek is emléket kívánt állítani a per vizsgálatával, melynek Litván volt a másodrendű vádlottja, nem tartotta meg a büntetőeljárásban feltárt „tény”-eket, az ötvenhe- tes történetet, amelyből az elítéltek hősi története íródhatott volna. Ehelyett azt követte nyomon, ahogy az 1956-ban történtekből ötvenhetes történet, a politikai

265 Kahler, 1993a, 144.

266 Kahler, 1993a, 141.

78