Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
2. Leszámolások - 2.2. A párthatározat igazolása (Brusznyai Árpád és társainak pere)
olyan jegyzőkönyvet felvenni, amely szerint száz géppisztolyt az ő utasítására adtak ki az egyetemi nemzetőrségnek,242 a „tematikus-ideologikus” szakaszban rászorították annak „bevallására”, hogy azokkal harcoltak a szovjetek ellen: „Biztos vagyok abban, hogy az én utasításomra kiadott fegyverekkel is lőttek agyon szovjet katonákat.”243 Az adatgyűjtő, kronologikus szakaszban még egészen mást mondott: először tagadta, hogy bármit is tudna a november 4-i harcról, a következő alkalommal pedig tagadta, hogy az általa kiadott fegyverekkel harcoltak, mert szerinte nem a forradalmi tanács fennhatósága alá tartozó nemzetőrök, és nem az általuk kiadott fegyverekkel vették fel a harcot.244 Ezt bizonyítani is próbálta Földesi István századosra, az egyetemi katonai tanszék tisztjére hivatkozva, akivel novemberi letartóztatása idején egy cellában volt, és aki akkor elmondta neki, hogy a „100 db géppisztoly nem volt senki részére általam kiadva, azzal senki nem lőtt, mert Földesi az egyetemen bezárta egy terembe, ahol a szovjet csapatok egyben megtalálták”.245 A bíróság azt a vallomását emelte az ítéletbe, amely a „tematikus-ideologikus” szakaszban készült. Vallomásaiban Földesi vagy nem beszélt a fegyverek megtalálásáról, vagy nem jegyzőkönyvezték vallomásának ezt a részét.246 Ha nem beszélt róla, akkor hamis vallomást tett, hiszen úgy tekintendő annak szándékos elhallgatása, amiről a tanú tudomással bír. Ha nem jegyzőkönyvezték, akkor a kihallgató és/vagy a bíróság jegyzője hamisította meg a dokumentumot. Nyoma maradt viszont annak, hogy a tárgyaláson az egyetemi nemzetőrség egyik vezetője, Bíró Zoltán főhadnagy - Brusznyai vádlott-társa, aki Földesihez hasonlóan az egyetem katonai tanszékén volt beosztásban - tett olyan vallomást, amely alkalmas lett volna cáfolni ezt a vádpontot. Bíró szerint a száz géppisztoly „az egyetem raktárában sértetlenül meg is maradt”, a szovjetek találták meg és szállították el őket.247 Vallomása nem befolyásolta Brusznyai ítéletét: a bíróság a terhére írta, hogy az általa kiadott fegyverekkel szovjet katonákat öltek meg, míg Bíróval kapcsolatban azt állapította meg, hogy a kiadott géppisztolyok „felhasználásra nem kerültek, sőt, november 4-e után konzervált állapotban innen [az egyetemről] lettek beszállítva.”248 A két ellentétes állítás azt mutatja, hogy az ítéleti tényállás nem szükségszerűen volt kapcsolatban a felvett bizonyítékokkal. 242 Kahler, 2001,142. 243 Kahler, 2001, 163. 244 Kahler, 2001, 136, 141. 245 Kahler, 2001, 148. 246 Kahler, 2001, 250-251. 247 Kahler, 2001,320. 248 Kahler, 2001,375. 73
