Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
Életrajzi adatok
Szirmai Ottó (1926-1959, dramaturg) 1945-től tagja volt a kommunista pártnak, dramaturgként dolgozott a Rádiónál. Részt vett az október 23-i tüntetésen. A következő napokban igyekezett a Kossuth rádiót a demokratikus követelések mögé állítani, 29-én a rádió működésének demokratizálása érdekében tárgyalt a Parlamentben. Másnap ő is az elbocsátan- dók listájára került. Ekkor hívta el régi ismerőse, Angyal István a Tűzoltó utcai fegyveresekhez. November 6-ig maradt velük, akkor elszakadt a csoporttól. Január 14-i letartóztatásáig harcolt a forradalom céljainak védelmében, kezdeményezte egy forradalmi párt megalakítását, kapcsolatban állt a KMT-vel és különböző egyetemista csoportokkal, részt vett az Elünk egyes számainak elkészítésében. Annak második számát ő szerkesztette Gönczi Ferenccel. A Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa halálra ítélte, kivégezték. Toracz Sándor (1930-1958, raktáros) Első éveit Argentínában töltötte, a család onnan tért vissza 1938-ban. Anyja hamarosan meghalt, apja pedig visszament a tengerentúlra. A komlói vájáriskola elvégzése után bányászként kezdett dolgozni, majd raktáros lett. 1955-ben többször szabálytalanul adott ki faanyagot a bányászlakások építéséhez, ezért sikkasztás címén egy év nyolc hónapi börtönre ítélték. 1956. november 2-án szabadult, Budapestre jött. November 4-én csatlakozott a Baross téri nemzetőrökhöz, majd még aznap Palotás József Landler Jenő utca 44. alatti egységéhez került. November 5-én átköltözött a Murányi utca 30., majd onnan a Landler 26. alatti női munkásszállásra. November 6-án felnyitottak egy közeli élelmiszerraktárt, és amíg a szovjetek le nem állították, az onnan elhozott élelmiszert árusították a közelben lakóknak. 1957 tavaszán társadalmi tulajdon fosztogatása vádjával vették őrizetbe. Az ellene és társai ellen indított eljárásban a politikai rendőrség és a bíróság azt igyekezett bizonyítani, hogy Toraczék találták gyanúsnak Kollár István szállítómunkást, akit bevittek a Domonkos utcai kisegítő kórházba, ahol meggyilkolták. Török Éva (1936, n. a.) A forradalom idején a sebesültek mentésében és élelemszállításban vett részt, általában Tóth Ilonával, Gönczi Ferenccel és Drucker Edinával. November 4-én 589
