Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
Életrajzi adatok
Utcai Kórházban csatlakozott az önkéntes mentőszolgálathoz, az októberi harcok idején a sebesültek mentésében vett részt, a konyhán segédkezett, ha kellett, szenet lapátolt. A fegyverszünet idején a kórház élelemellátását segítette, majd november 3-án a Baross téri nemzetőrség tagja lett, igazolványt is kapott. November 4-én visszament a Péterfybe, a harcok idején újra a sebesülteket mentette, röplapok terjesztésében nem vett részt. November 16-án elkerülte az őrizetbe vételt, mert éppen nem volt a kórházban. Másnap a forradalom napjaiban megismert menyasszonyával a Dózsa 40. alatti munkásszállóra költözött. November 26-án ismét előállították, ekkor súlyosan terhelő vallomást tett, mások mellett Angyal Istvánra. 1957. június 8-án megnősült - azt a lányt vette feleségül, akit a forradalom napjaiban ismert meg -, három nap múlva pedig őrizetbe vették, miután egy névtelen feljelentő megvádolta, hogy részt vett a Köztársaság téri atrocitásokban. Ezt a vádat végül elejtették, de a bíróság a terhére rótt más, ellenforradalmi cselekmények miatt két és fél évi börtönbüntetésre ítélte. 1959-ben kegyelemmel szabadult. Kovács Ferenc (1931-1957, alkalmi munkás) 1952-1955-ben a belső karhatalomnál teljesített sorkatonai szolgálatot. 1956 nyarán kérte felvételét belügyi állományba, fegyőr akart lenni. Nyár végén megismerte Jagicza Lászlót, megbeszélték, hogy beköltözik hozzá. Kitöltötték a lakásbejelentő lapot, de a költözés elmaradt, mert Kovácsot augusztus legvégén letartóztatták, és orgazdaság vádjával tíz hónap börtönbüntetésre ítélték. ítélete a forradalom kitöréséig nem emelkedett jogerőre. 1956. november 2-án a parancsnokság jóváhagyásával szabadult a Markó utcai börtönből. Jelentkezett nemzetőrnek, igazolványt is kapott. November 8-ig járőrszolgálatot adott, betört kirakató üzleteket biztosítottak. Akkor egy ismerőse ajánlására elment a Péterfy Sándor Utcai Kórházba, kocsikísérőként egy ideig a sebesültek mentését, majd az élelemszállítást segítette, röplapok terjesztésében nem vett részt. A november 16-i razzia őrizetbe vette, de két nap után szabadon engedték. Ekkor költözött a Dózsa 40. alatti munkásszállásra. Csontos Erzsébet november végén vonta be az Elünk terjesztésébe, vitte el több megbeszélésre, és a Faluszínházba, ahol a nőtüntetésre felhívó számot sokszorosították. December 5-én Mátéffy Csabával és Molnár Sándorral együtt vette őrizetbe a rendőrség az Elünk egyik szerkesztője, Derzsi Sándor anyjának a lakásán, de ügyében csak 582
