Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
Életrajzi adatok
együtt a Dózsa György úti munkásszállásra ment lakni. November 26-án jelen volt a Péterfyben egy beszélgetésen vagy megbeszélésen, majd hazament budafoki lakására. Oda vele ment Lukács József és Mátéffy Csaba, akik másnap reggel visszatértek a VII. kerületbe. Jagicza november 27-én reggel megsebesült. Lukács Józsefet vádolta azzal, hogy Gyöngyösi és Kovács Ferenc utasítására mint árulót ki akarta végezni. Kanász Anna (1937, foglalkozás nélküli) 1956. november 1-jén szabadult a baracskai büntetés-végrehajtási munkahelyről, Csontos Erzsébettel érkezett Budapestre, vele csatlakozott a Baross téri nemzetőrséghez, ahol a konyhán segédkezett. November 4-én többekkel átment a Divatcsarnokba, a harcok idején a sebesültek ellátásában vett részt. November 6-án vagy 7-én egy szovjet-magyar vegyes járőr előállította, de 9-én szabadon engedték. A Péterfy Sándor Utcai Kórházban talált helyet magának, részt vett Angyal röplapjainak terjesztésében. A nagy razzia során őt is bevitték a Deák téri kapitányságra. Szabadulása után a Dózsa 40. alatti munkásszállásra költözött. December elején két hétre ismét őrizetbe került, többször kihallgatták, de jegyzőkönyvet nem vettek fel tőle. 1957 februárjában önként jelentkezett a rendőrségen, mert mint börtönből szabadult elítéltnek nem volt személyi igazolványa. Internálták, majd előzetes letartóztatásba helyezték. 1958-ban háromévi börtönbüntetésre ítélték. A börtönben beszervezték. Kapusi Sándor (1935, gépkocsivezető) 1954-ben társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás vádjával háromévi börtönbüntetésre ítélték. Október 27-én szabadult a tatabányai büntetés-végrehajtási munkahelyről. Budapestre érve néhány napig a Keleti környékén csavargott, a pályaudvar várótermében éjszakázott, majd csatlakozott a Baross téri nemzetőrséghez. November 4. után a Landler 44. alatti csoporthoz került, és amikor azt 9-én felszámolták a szovjetek, néhány napra őt is őrizetbe vették. Kiszabadulva a Landler 26.-ba költözött. Az ottaniak „részeges Sanyiként” ismerték. 1957. január 10-én a női szálláson megismert menyasszonyával utazott vidékre, amikor a mezőtúri vasútállomáson tanúja lett Mészáros Pál megölésének. Ötvenhatos cselekményeiért nem indult ellene büntetőeljárás, de köztörvényes vádak alapján többször elítélték. Nincs nyoma, hogy a Tóth Ilona-perben kihallgatták volna. 580
