Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

Életrajzi adatok

Különösen rosszindulatú, ellenséges vallomást tett mindazokra, akik novem­berben kerültek ápolóként vagy ápoltként a kisegítő kórházba. Török Évát pél­dául - miután a lány meghazudtolta a birósági tárgyaláson - azzal vádolta, hogy apja gyáros, anyja nagybirtokos, ő pedig az Igazság riportere volt. Tóth Ilonát antiszemitizmussal is megvádolta. A tárgyaláson akaratlanul kétségbe vonta, hogy a Domonkos utcai templom kertjében valóban Kollár István tetemét találták meg a decemberi exhumáláskor. Fehér Károly (1937, segédmunkás) Tápiószelén volt állandó lakása, de Budapesten dolgozott, ott is lakott, a Tol­nai Lajos utcai munkásszálláson. Már október 23. előtt is többször megfordult a Landler 26. alatti női szálláson, ahol bátyja, István az egyik ott lakó nőnek udva­rolt. Október 23-án este a szállásról többekkel kiment a Dózsa György útra, vé­gignézték a Sztálin-szobor ledöntését. Onnan egy lánnyal elment a Rádió Bródy Sándor utcai épületéhez, de az ostromban nem vett részt, még éjfél előtt vissza­ment a szállására, másnap pedig Tápiószelére. Onnan csak november 17-én tért vissza Budapestre, hogy felvegye a fizetését. Munkahelyéről a Landler 26.-ba ment, több napig ott is maradt. Alkalmanként részt vett röpcédulák terjesztésében. December 6-án elhagyta az országot, de 1957. március 15-én hivatalos engedéllyel visszatért Nagy-Britanniából. A következő év februárjában tartóztatták le, a Toracz-per másodrendű vádlott­ja lett. Azzal vádolták, hogy ő volt az egyik fegyveres, aki bevitte Kollárt a Do­monkos utcai kisegítő kórházba. A katonai bíróság tízévi börtönbüntetésre ítélte. 1963-ban a nagy amnesztiával szabadult. Nincs nyoma, hogy a Tóth Ilona-perben kihallgatták volna. Futácsi Endre (1933, bányász) 1953-ban négy és fél évi börtönbüntetésre ítélték tiltott határátlépés kísérletének vádjával, 1955-ben kegyelemmel szabadult a Márianosztrai Országos Börtönből. 1955. augusztusban a győri határőrség fogta el, ezúttal öt és fél év börtönbün­tetésre ítélték ugyanazon vád alapján, mint 1953-ban. 1956. november 1-jén a Legfőbb Ügyészség Forradalmi Bizottmánya szabadította a Budapesti Országos Börtönből, az úgynevezett Gyűjtőből. Csatlakozott a POFOSZ-hoz, majd nov­577

Next

/
Thumbnails
Contents