Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.10. Tóth Ilona megtörése

nem szerepel, hogy bűnösnek tartja magát Kollár halálában, tehát elkövette azt. Ennél is egyértelműbben utalt ártatlanságára, mielőtt vallomásában hozzákezdett ötvenhatos cselekményének ismertetéséhez. „Nem vagyok vallásos, meggyőződtem arról, hogy nincs Isten, mert ha volna, akkor nem állnék itt.”2169 („Ha ez igaz, akkor Isten sincs az égben” - fakadt ki egy hamisan megvádolt asszony a tiszaeszlári perben.2170) Gönczi számára tehát - nem a halálos ítélet, hanem - bíróság elé állítása azt bizonyítja, hogy nincs Isten. Márpedig ha bármi csekély része lett volna Kollár halálában, ilyen kijelentést még elkeseredésében sem tehetett volna, hiszen úgy az isteni törvények szerint is felelnie kellett volna egy embertársa haláláért. Sorsa csak abban az esetben bizonyíthatta számára a világ istentelenségét, ha semmilyen súlyos bűn nem terhelte a lelkét, és sorsát nem tudatosan vállalta, nem megváltani akart valakit. (M. Kiss Sándorék sejtetik több alkalommal, hogy a vádlottak talán azért vállalták tettüket, hogy ezzel mentsék az ellenállás vezetőjének tudott Csontos Erzsébetet.) Isten léte abban a mindennapi, köznyelvi értelemben, ahogy Gönczi használhatta, arra garancia, hogy rend van a világban. Bíróság elé kerülésében ennek cáfolatát látta.

M. Kiss Sándorék korrigálták a kivégzések addig hibás datálását: Kovács Ferencen, Gyöngyösi Miklóson és Gönczi Ferencen 1957. június 26-án hajtották végre az ítéletet, Tóth Ilonán két nappal később.2171 Ezt a kétnapos halasztást nem indokolta a halálra ítéltek száma. Július 20-án - kevesebb, mint egy hónappal Tóth Ilonáék után - egy nap hét embert akasztott a hóhér: a miskolci népítélet miatt halálra ítélteket.2172 1959. október 28-án még több dolga volt: tizenegy emberrel végzett, az állítólagos Thököly úti csoport halálra ítélt tagjaival.2173 Tóth Ilona kivégzésének kétnapos halasztására M. Kissék nem találtak magyarázatot, de legvalószínűbbnek azt tartják, hogy felmerült annak lehetősége, hogy a lány kegyelmet kap. Ügyvédje, Kardos János úgy tudta: „Kádár János, a Miniszter- tanács elnöke, a párt központi bizottságának első titkára megmozdult Tóth Ilona érdekében! Bizalmasan felhívta dr. Szénási Gézát, a legfőbb ügyészt, hogy a Legfelsőbb Bíróság kikerülésével a saját önálló hivatalos hatáskörében tegyen kegyelmi felterjesztést az Elnöki Tanácshoz, ami természetesen meg is történt, s a társak kivégzésétől egészen 1957. június 26-a délig az volt a jól tájékozottak

2169 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Gönczi Ferenc tárgy, jkv., 1957. február 22. 49.

2170 Kövér, 2011,459.

2171 Kiss-M. Kiss, 2007, 14.

2172 Kende, 1996,46-52.

2173 Kende, 1996, 172-181.

565