Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.10. Tóth Ilona megtörése

hamis vallomásával, hogy elárulja saját személyiségét, s kételkedni kezd abban, hogy ki is ő valójában.”2061 Véleményem szerint Tóth Ilonának sikerült megőriznie, netán visszaállítania identitását, ám kétségtelen, hogy minden más, akiről és amiről nem volt olyan biztos tudása, mint önmagáról, bizonytalanná vált. Amikor börtönbe zárták, tudta, hogy Gönczi nem gyilkos, de mire elkezdődött a tárgyalás, már csak azt tudhatta, hogy semmit sem tud róla biztosan.

Hétévi rutinnal a háta mögött Szentgáli úgy játszott vele, mint macska az egérrel. Azzal kezdte, hogy tovább rombolta a lány közösségét. Gyöngyösi Miklós, akit Tóth alig ismert, látszott a legmegfelelőbbnek arra, hogy olyan dolgokat közöljön róla, amelyek alkalmasak megrendíteni hitét, hogy a jó oldalon állt. Tóth Ilona a másodfokú tárgyaláson elmondta, hogy december 3-án Szentgáli egy feljelentésre hivatkozva közölte vele: Gyöngyösi a Landler Jenő utcai csoportjának tíz, esetleg még több tagjával együtt megerőszakolta egy államvédelmi tiszt feleségét.2062 Akkor ezzel a hírrel indokolta, hogy másnap, december 4-én kihallgatásra kérte magát, és vallomást tett a gyilkosságról. Salamon György valóban azt vallotta, hogy Gyöngyösiék megerőszakolták a feleségét. Molnár György ügyész az ügyben rövid pótnyomozást folytatott a tárgyaláson, majd a kérdést tisztázás nélkül lezárták, de a vallomás vonatkozó passzusát nem törölték a jegyzőkönyvből, így a súlyos vád árnyéka rajta maradt Gyöngyösin. Salamont és feleségét a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1959-ben sikkasztás és csalás miatt börtönbüntetésre ítélte. Salamonnak ez már az ötödik büntetése volt. A bíróság azonban enyhítő körülményként vette figyelembe, „hogy idegbetegséggel és idegösszeroppanással már több esetben mindketten álltak orvosi kezelés alatt.”2063 „A másodfokú bíróság mindkét vádlottnál további enyhítő körülményként vette figyelembe a mai tárgyaláson felmutatott bizonyítékok (újságcikk, rendőrségi hivatalos igazolás) alapján az ellenforradalom alatti és utáni magatartását (Salamont az ellenforradalmárok üldözték, s Salamon az ellenforradalom leverése után a hatóságnak segítséget nyújtott a bűnözők elfogásában, felismerésében, Salamonnén az ellenforradalmárok sorozatos erőszakos nemi közösülést hajtottak végre, Salamonné emiatt idegklinikára került).”2064 A nemi erőszak ötvenhetes vádját tehát 1959- ben bizonyított ténynek tekintette a Fővárosi Bíróság, Salamonné büntetésének

2061 Henningsen, 1988, 28-29.

2062 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. június 11.; Kiss-M. Kiss, 2007, 51.

2063 BFL, XXV.4.a. 1070/1959. Salamon György és társa pere (továbbiakban Salamon György...), A Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban PKKB) ítélete, 1959. január 22.

2064 BFL, XXV.4.a. 1070/1959. Salamon György..., A BFB ítélete, 1959. március 17.

535