Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása
Gaál Rudolf főhadnagy elvtársnak, a főnökömnek. Én csak bejelentettem, feljelentést nem tettem.”1957 Tehát azt állította, hogy a Szentgáli őrizetbe vétele utáni napokban távollétükben ismeretlenek behatoltak a lakásukba, és kotorásztak abban a szekrényben, amelyben Szentgáli a pénzét tartotta. Azt nem tudta, hogy mennyit, de azt igen, hogy sok lehetett, mivel férje már 1956 vége előtt is havonta több száz forintot letagadott a fizetéséből (amit félre tudott tenni), többször kapott pénzjutalmat (amit elhallgatott felesége elől), 1956 végétől pedig egy forintot sem adott haza. Szentgáli szerint 11 400 forint megtakarított pénze volt, szóvá is tette, „hogy az 1400 forint hova lett, és miért csak 10 000 forintot találtak a lakásomon a dobozban.”1958 Két tanú igazolta, hogy 1956 decemberében, vagyis még a Folly-ügy vizsgálatának kezdete előtt több mint 7000 forintja volt.1959 Vallomásukat a bíróság nem cáfolta, nem nevezte hamisnak. A feleség, Pataki Zsuzsanna vallomását Szentgáli anyósa is alátámasztotta. Vallomásából az is kiderül, hogy a behatolók profik voltak: „A letartóztatás után két nappal tapasztaltam, hogy mikor hazamentem, a kutya nagyon nyugtalan volt. Ekkor én magam is tapasztaltam, hogy járt valaki a lakásban, míg én távol voltam.”1960 Patakiné tehát egyetlenjeiét látta idegenek ottjártának, a kutya nyugtalan viselkedését. Azt a lánya vette észre, hogy a szekrényben kotorásztak. „Ezt onnan vette észre, mert a szekrényben a ruhanemű nem volt olyan szépen összerakva, ahogyan ő otthagyta.”1961 (Nem Szentgáli volt az egyetlen rendetlen ávós, illetve otthon nem is volt rendetlen.) Az idézett vallomások, valamint az, hogy a bíróság nem tett kísérletet a történtek tisztázására, azt mutatja, hogy Szentgáli lakásán a hivatalos, tanúk jelenlétében folytatott házkutatás előtt tartottak egy másikat, egy úgynevezett bizalmas vagy operatív házkutatást, tanúk és a lakásban lakók részvétele nélkül. (Ezt Szentgáli felesége is sejtette, aki a VII. kerületi kapitányságon volt gépírónő; feltehetően ezért nem feljelentést, hanem csak bejelentést tett.) Ennek még egy nyoma van Patakiné vallomásában: „Mikor [hivatalosan] házkutatást tartottak a lakásban, akkor lányom együtt jött a nyomozókkal, és azok egyenesen a szekrényhez mentek, és kivették onnan a dobozt és a csokoládét. Kérték tőlünk a doboznak a kulcsát, de mi azt nem tudtuk odaadni. Ekkor az egyik elvtárs egy 1957 HL, XI.22. 755/1957. Szentgáli István..., Pataki Zsuzsanna tárgy, jkv., 1958. április 25. 1958 HL, XI.22. 755/1957. Szentgáli István..., Szentgáli István tárgy, jkv., 1958. március 31. 1959 HL, XI.22. 755/1957. Szentgáli István..., Antal László és Nagy Gyula tárgy, jkv., 1958. április 25. 1960 HL, XI.22. 755/1957. Szentgáli István..., Pataki Emőné tárgy, jkv., 1958. április 25. 1961 HL, XI.22. 755/1957. Szentgáli István..., Szentgáli István tárgy, jkv., 1958. április 25. 507
