Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása

helyzetekben tud tájékozódni”. Ezek a vonásai tehették alkalmassá a tetemmel végrehajtott „operációra”: váratlan helyzetben — van egy bűncselekmény, amelyhez hiányzik a corpus delicti - tudott tájékozódni, kezdeményezni, sőt, képes volt magát (és egy alkalmas holttestet) feltalálni.

1957 tavasza előtt elkövetett valamit, amit a belügy sose bocsátott meg neki. Áprilisban vizsgálat indult ellene, és — amikor a Legfelsőbb Bíróság a Tóth Ilo- na-ügyet tárgyalta - felfüggesztették beosztásából. Azzal vádolták, hogy a Folly- ügyben megvesztegették, ezért a katonai bíróság egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.1947 Szentgáli a vizsgálat során először tagadott, majd beismerő vallomást tett, az ügyészségen azonban visszavonta beismerését - éppen úgy, mint a bírósági tárgyaláson számos koncepciós perben elítélt ötvenhatos. „Vallomásának visszavonását azzal indokolta, hogy a nyomozás során közölték vele, hogy olyan súlyos terhelő adatok vannak ellene, hogy úgysem tudja letagadni”.1948 A tárgyaláson részletesebben is beszélt a vizsgálatról: „[Szabó hadnagy] Mindég tett apróbb megjegyzéseket, és így apránként ismertette velem az ügyet. Azután azt mondta, ha okosan beszélek, akkor fegyelmire lesz áttéve az ügy. Azt mondta, ha pedig okoskodok, akkor úgyis el leszek faragva. Azt mondta, hogy mások is bizonyítják a cselekményemet. [...] A nyomozás befejezésekor nem ismertették velem az anyagot.”1949 1992-ben Molnár József is azzal indokolta „beismerő” vallomását, hogy kihallgatója közölte vele: tagadása mit sem ér a terhelő vallomások ellenében. Az iratok vizsgálata alapján arra következtettem, hogy a vádlottak a közlésekből és a kérdésekből lesték el az információkat, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy vallomást tudjanak tenni. Arra következtettem, hogy Szentgáli azzal bírta „beismerésre” a vádlottakat, hogy úgy enyhébb elbírálásra számíthatnak. Szabó hadnagy kihallgatási módszereit jellemezve Szentgáli arról beszélt, amit ő is csinált, amikor még az asztal túloldalán ült a kihallgató szobában.

Magatartása gyanússá teszi, hogy vesztegetés lett volna eltávolításának valódi oka. A hivatalos indoklást M. Kissék sem fogadták el: „Nyilvánvaló, Szentgáli kitagadásának igazi oka - ha valóban volt ilyen - nem a tízezer forint és a két kiló csokoládé volt, ami a vád tárgyát képezte.”1950 Hasonló vesztegetési ügyekkel összevetve ítélete arányban van a terhére rótt cselekménnyel, sőt, enyhének tekinthető. Halász Imre rendőrnyomozó hadnagyot két év börtönbüntetésre ítél1947 HL, XI.22. 755/1957. Szentgáli István..., A Katonai Felsőbíróság ítélete, 1958. augusztus 6.

1948 BFL, XXV.97.a. 1490/1957. Szentgáli István főhadnagy ügye (továbbiakban Szentgáli István...), Vádirat Szentgáli István főhadnagy ellen, 1957. november 20.

1949 HL, XI.22. 755/1957. Szentgáli István..., Szentgáli István tárgy, jkv., 1958. március 31.

1950 Kiss-M. Kiss, 2007, 170.

505