Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása

felülvizsgálaton kell átesnünk, amit elvileg igazságtalannak tartunk, hiszen Magyarországon eddig csak a fasiszta szerveket vonták kollektív felelősség alá!”1935 Ha csak azt tekintjük, hogy november 4. után az ő szempontjukból, az ő világlátásuk szerint micsoda képtelen és váratlan sorscsapások tépázták az ávósokat - tömeghisztéria, hecckampány, feloszlatás, rendőr kollégák deszolidarizálása, egzisztenciális fenyegetettség és mindezek után az őket Horthy csendőreivel egy szintre alacsonyító felülvizsgálat megérthetjük, hogyan érintette Szentgálit, amikor ebben a kiélezett helyzetben próbálta az eredmény elérésétől, a sikertől elütni a nyilvánvalóan bűnös vádlott, az ellenforradalmár diáklány makacs, „cinikus”, „fölényes” tagadása. Egyetértek M. Kissék megállapításával: „Szentgálit befolyásolta a bizonyítási kényszer”.1936 Mert bizonyítania kellett nemcsak azt, hogy kész, hanem azt is, hogy alkalmas az ellenforradalom elleni eredményes harcra. Mert Szentgáli - és az ávó - harcnak tekintette a megtorlást. A maga szempontjából immár biztonságos harcnak, amelynek célja az ellenség megsemmisítése és az ávó apológiája, mint azt Tóth Ilonáék ítélete is szemléletesen bizonyítja, amely elismeri ugyan, hogy egyes államvédelmi vezetők Rákosi alatt követtek el hibákat és tévedéseket, de a szervezet a régi kommunisták gyüldéje, amely bátran szembeszállt az ellenforradalommal.1937 Ebben a harcban nem kockáztathatta a győzelmet azzal, hogy válogat az eszközökben. Hiába voltak a hangzatos szólamok a törvényesség betartásáról, nem lehettek kétségei afelől, hogy mit várnak tőle. Ahogy Mátyás László ezredes fogalmazott egy december végi értekezleten: „Amikor rendkívüli állapotok vannak, rendkívüli eszközökkel kell dolgozni. [...] Ha nekem meg kell védeni a proletár hatalmat, és én csak úgy tudom megvédeni, ha szembeszállva az ellenforradalommal, törvénytelen eszközökhöz kell nyúlni, azt nem lehet elítélni.”1938 Szentgálit korábban sem a törvényesség betartása, hanem az eredmény érdekelte. Már 1952-ben (!) felrótták neki, hogy „súlyos kihágásokat követett el úgy kihallgatások során, mint az operációknál”.1939 Egynek maradt nyoma: 1952-ben fegyverrel fenyegetett valakit

1935 MNL-OL, XIX-B-1. 267/1957. A Politikai Nyomozó Főosztály beosztottainak levele Kádár Jánoshoz [1956. december közepe].

1936 Kiss-M. Kiss, 2007, 283.

1937 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 461. d. A BFB ítélete, 1957. április 8.; Kiss-M. Kiss, 2007,441.

1938 Mátyás László az 1956. december 28-i országos rendőri értekezleten. Kahler, 1993b, 131.

1939 ABTL, 2.8.1. 5380. Szentgáli István..., Szentgáli István szakmai és politikai minősítési lapja, 1952. május 26.

502