Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása

14-én este kollégáival iszogatott, majd miután Farkas Miklós századossal - aki decemberben még főhadnagyként mint a vizsgálati osztály alosztályvezetője felügyelte a Tóth Ilonáék elleni vizsgálatot - elvált a többiektől, a Lenin (ma Erzsébet) körúton belekötöttek egy hazafelé tartó bíróba: megverték, majd miután földre esett, rugdosni kezdték. Ezt szóvá tette az arra járó Libor Ferenc, mire neki is nekitámadtak. Végül Bertók a fegyverét használta: az egyik házba bemenekülő Libort három lövéssel olyan súlyosan megsebesítette, hogy még négy hónappal később - a per idején - is kezelésre szomlt, egy másik embert pedig agyonlőtt.1905 Bertók kezdetben jogos önvédelemre hivatkozott, majd korábbi vallomásait visz- szavonva azt állította, hogy tette elkövetésekor öntudatlan részeg volt, vallomásait nem ő tette, hanem vizsgálója diktálta.1906 A bíróság ezt elfogadva az eredeti vádtól eltérően nem szándékos emberölés és súlyos testi sértés bűntettében találta bűnösnek, hanem mindössze ittas állapotban elkövetett bűncselekményért vonta felelősségre. Bertók részeg voltát a vizsgálati osztály több tisztje tanúsította, megváltoztatva korábbi vallomásukat, miszerint ittak ugyan, de nem voltak ittasak. Valószínűtlenné teszi azonban, hogy a főhadnagy annyira részeg lett volna, mint azt az eljárás záró szakaszában állította, hogy egymás után két férfit is meg tudott verni, utolérte az előle menekülő Libor Ferencet, leginkább pedig az, hogy sötét este öt lövésből legalább négyszer talált. (Bertók a jelek szerint alkoholista volt. 1955-ben és 1956-ban is volt elvonókúrán, azok sikertelensége után, alkoholizmusa miatt szerelték le a vizsgálati osztálytól 1956. február 1-jén. December 8-án önként jelentkezett a politikai rendőrséghez.1907) Farkas Miklós százados ellen már az ügyészség ejtette a vádat. Nem vonták felelősségre azért sem, amikor 1957. február 9-én intézkedő karhatalmistákra támadt, őket fegyverrel fenyegette,1908 és akkor sem, amikor a Körúton csinált újabb botrányt.1909 Noha a katonai ügyészség kétszer is eljárást indított ellene, egyik sem jutott el vádemelésig. Sorozatos botrányai után, 1958. januárban lehetővé tették neki, hogy önként kérje leszerelését. A Tolna megyei munkásőrség parancsnok-helyettese lett.

1905 BFL, XXV.97.a. 614/1957. Bertók Sándor rendőrnyomozó hadnagy ügye (továbbiakban Bertók Sándor...). A BKB ítélete, 1957. június 21.; Bertók Sándor üg. jkv., 1957. május 6.

1906 BFL, XXV.97.a. 614/1957. Bertók Sándor..., Bertók Sándor üg. jkv., 1957. május 13.

1907 Uo.; A BKÜ vádirata Bertók Sándor ellen, 1957. május 23.

1908 ÁBTL, 2.8.1. 1299. Farkas Miklós..., Seres János törzsőrmester jkv., 1957. március 7., Odorits Imre szakaszvezető jkv., 1957. március 7.

1909 ÁBTL, 2.8.1. 1299. Farkas Miklós..., Jelentés Farkas Miklós ügyében, 1970. július 13.

496