Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása

tudhatott május végén Légrádi teteme is alkalmas bizonyítéka lehetett volna a Futácsi meggyilkolása miatt emelt vádnak. (A kendő önmagában nem volt bizonyítéknak tekinthető, hiszen azt bárki a halott arcára teríthette szemfedőként.)

Felmerül azonban a kérdés: Szentgáliék miért követték el ezt a szörnyű tettet, mielőtt mindent megtettek volna a kisegítő kórházban vagy környékén elrejtett hulla megtalálása érdekében? Nincs ugyanis nyoma, hogy Polgár Erzsébet feljelentése (november 20.) és a holttest „megtalálása” (december 12.) közötti időben kutattak volna utána. Következtetésem szerint azért, mert ha nappal kutakodnak, annak számos tanúja lett volna - miként számos szemtanúja volt a december 12-i kihantolásnak —, ami lehetetlenné tette volna egy később oda csempészett tetem „megtalálását”. Fia éjszaka, akkor kevesebb tanúra lehetett volna számítani - Fa- zekasné feltehetően így is látta a tetem oda plántálását ám az akció még gya- núsabb lett volna, ha valaki meglátja. December első felében még nem sikerült megtörni a lakosságban október 23-án támadt összetartást, szolidaritást, számolni kellett tehát azzal, hogy valaki itthon vagy külföldön hírt ad a gyanús kutakodásról. A holttest utáni valóságos nyomozás tehát lehetetlenné tett volna egy későbbi, megrendezett megtalálást, eredménytelenség esetén pedig a bűncselekmény holttesttel való bizonyítását. A tiszaeszlári perben nagy felhajtással átvizsgálták a zsidók portáit Solymosi Eszter holtteste után kutatva. Mivel egy bejelentés szerint azt egy pincében rejtették el, felásták az egyetlen szóba jöhető pincét. A kudarc után esély sem volt elrejteni, majd „megtalálni” a holttestét.

3.9.6. Avós világ

Következtetésem hihetetlennek tűnhet, de ha lehántjuk az esetről a konkrét részleteket, olyan cselekedethez jutunk, amely korábban és később sem volt idegen az ávótól: a bűnösség bizonyítása érdekében gondoskodtak corpus deliedről. Bizonyítékot később, nem politikai ügyben is fabrikáltak. 1959 nyarán a Budapest X. kerületi kapitányság szervezett „kombinációt” egy saját lányát rendszeresen megerőszakoló apa leleplezése céljából. Mivel az aktusról csak egyetlen képet tudtak csinálni, a bűntény bizonyítása érdekében beállított felvételeket is készítettek.1865 A Kollár-gyilkosság bizonyításához nem fegyvert, valutát vagy aranyat, hanem egy hullát kellett elrejteni azért, hogy „megtalálják”. Nagy a különbség egy fegy1865 BFL, XXV.97.b. 05/1960. Alpár Márton rendőr hadnagy ügye. Alpár hadnagy volt a „kombináció” vezetője, akit nem a fent leírt eset miatt, hanem egyéb cselekményeiért vontak eljárás alá.

487