Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása

zépvonaltól mindössze néhány milliméterrel jobbra.1823 Jelentése egyetlen eltérést mutat a kátyúi kivégzetteken végzett vizsgálat eredményéhez képest, szerinte a Futácsi életét kioltó lövedék kimeneti nyílása nem a homlok felső részén, hanem a jobboldali szemgödör alsó részén volt található. Ezt ellensúlyozza egy másik lényeges egyezés. Kelemen megállapította, hogy a lövedék eltalálta a nyúltagy- velőt: „A lövedék útjában a nyúltagyvelőt roncsolta, ezáltal sértett azonnali ha­lálához vezetett úgy, hogy még nyombani orvosi segély sem tudta volna életét megmenteni.” Szinte ugyanez áll a katyni jelentésben: „A holttestek vizsgálata megállapította, hogy a halál oka koponyalövés volt, amely szétroncsolta a leg­fontosabb szervet (rendszerint a nyúltagyvelőt), így azonnali halált okozott.”1824 Nem Futácsi volt az egyetlen, akit 1956. novemberben tarkólövéssel végeztek ki. így halt meg egy bizonyos Izsó István is, akinek megölésével IX. kerületi fegyve­reseket gyanúsítottak. Az ő holttestét is Kelemen boncolta, hasonló ereményekre jutva, mint Futácsi vizsgálatakor: „halálának oka a koponyát ért lövési sérülés [...]. A lövedék a tarkón a középvonaltól egy harántujjnyira jobbra hatolt sértett fejébe, előrefelé és kissé lefelé haladva, továbbá kissé balra fordulva, roncsolta az agyvelőt [...], majd pedig sértett fejét a bal szemgolyón keresztül hagyta el. [...] igen rövid idő alatt elháríthatatlanul halálhoz vezetett.”1825 Úgy vélem, őt sem felkelők ölték meg. És így halt meg Magyar Ede is, akit nagy valószínűség szerint szintén szovjet katonák lőttek tarkón.1826 A katyni jelentés megállapítja azt is: „A koponya hátsó részén, hozzávető­leg azonos helyen található sérülések szembetűnő hasonlósága gyakorlott kéz­re vall.”1827 Futácsival is ilyen tökéletes pontossággal kivitelezett lövés végzett. Hogy hitelesebbé tegye Bognár bűnösségét, a bíróság beemelte az ítéletbe: „pisz­tollyal volt, aki katonaideje alatt ebből is mesterlövész volt [...] Szakértői meg­állapítás szerint kiváló céllövő, 50 méterről is biztosan talál, 2-3 méterről pedig kétséget kizáróan.”1828 Ennek azonban ellentmond, hogy Bognár alig néhány hó­1823 ÁBTL, 3.1.9. V-141775. Palotás József..., Futácsi Endre boncolási jkv., 1957. május 21. A következő idézetek is innen. 1824 „In their post-mortem examinations the cause of their death was given as the skull shot damaging major life centers (usually the medulla oblongata) causing immediate death.” - Wodzinski. 1825 BFL, XXV.4.f. 8005/1958. Szirmai Ottó..., 392. d. Izsó István boncolási jkv., 1957. március 9. 1826 BFL, XXV.97.a. 145/1957. Magyar Ede..., Magyar Ede halálát a későbbiekben még részletesebben tárgyalom. 1827 „The noticeable similarity of the wounds within a very limited region on the back of the skull shows a practiced hand.” — IMC, Katyn. 1828 BFL, XXV.4.a. 3308/1957. Palotás József..., ABFB ítélete, 1957. november 20. 472

Next

/
Thumbnails
Contents