Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása
nek úgy mutatták meg holttestét, hogy „ez is itt volt köztünk”.1814 A Kerepesi úti temetőben fejfájára ismeretlenek cemzával 1957. március-áprilisban felírták: „Hősi halált halt, 1956. nov. 4.”1815 Végül sógora, ifjabb Tinkó Zoltán sem úgy hallotta, hogy árulóként végezte volna: „Elhalálozásával kapcsolatban különféle mende-mondákat hallottam. Többek között azt is, hogy a gyógyszertár-házban volt a pincében, onnan hozták fel, úgy lőtték agyon. Másik ilyen hallomásom, hogy a Fürj vendéglőből jöttek hárman, igazoltatni akarták, ő nem igazolta magát, és lelőtték.”1816 Kétségtelen, hogy második „hallomása” hasonlít az ötvenhetes történetre, azt azonban egy Futácsi azonosításáról közbevetett mondat után azzal folytatta: „Arról nem hallottam, hogy ellenforradalmárok végezték volna ki.” A jegyzőkönyv elhallgatja, hogy ifjabb Tinkó kit hallott elkövetőnek, az azonban bekerült, hogy nem a felkelőket. Bognár elkeseredetten védekezett a tárgyaláson, következetesen tagadta szerepét a gyilkosságban. A rendőrségen tett vallomásait azzal vonta vissza, hogy azokat részben súlyos bántalmazás hatására tette, részben pedig nem is ő mondta: „Nem felel meg a valóságnak, ütéssel, veréssel kényszerítettek erre. Öten-hatan ütöttek egyszerre gumibottal. Ezt a tatabányai rendőrség diktálta, és nekem alá kellett írnom.”1817 Ezzel csak rontott helyzetén: a bíróság súlyosbító körülménynek tekintette „makacsul tagadó, hazudozó, ártatlan embereket is belekeverő jellem”-ét, a nyomozati szakban tett vallomás visszavonását nem fogadta el.1818 Pedig úgy történhetett, ahogy vallotta, Tatabányán ugyanis olyan dolgokról is vallomást tett, amikről csak hallomásból lehetett tudomása. Ott felvett jegyzőkönyve szerint: a „Gyöngyösi Miklós által vezetett fegyveres ellenforradalmi csoport a Domonkos utcai kórházba előállított [egy] előttem ismeretlen személyt, akire azt mondották, hogy zsidó, és azt mondották, hogy besúgó, ezért ott súlyosan megkínozták, láttam testén az ütlegelési nyomokat, azt amikor onnét előttem ismeretlen helyre szállították. Másnap Gyöngyösi Miklós azt mondotta énnekem, hogy ezt a személyt elküldtük hűvös helyre.”1819 Bognár azonban november 9-től 20-ig őrizetben volt, szovjetek fogták el, amikor felszámolták a Landler 44. alatti nemzetőr egységet. November 18-án tehát nem láthatta Kolláron megkínzásának 1814 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Gyöngyösi Miklós tárgy, jkv., 1957. március 20. 243. 1815 ÁBTL, 3.1.9. V-141775. Palotás József..., Futácsi Endre exhumálási jkv., 1957. május 20. 1816 BFL, XXV.4.a. 3308/1957. Palotás József..., ifj- Tinkó Zoltán tárgy, jkv., 1957. november 13. 1817 BFL, XXV.4.a. 3308/1957. Palotás József..., Bognár Ottó tárgy, jkv., 1957. október 15. 1818 BFL, XXV.4.a. 3308/1957. Palotás József..., A BFB ítélete, 1957. november 20. 1819 BFL, XXV.4.a. 3308/1957. Palotás József..., Bognár Ottó jkv., Tatabánya, 1957. március 19. 469
