Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása

Története szerint Bognár vádaskodása miatt határozták el Futácsi megölését. Bognár azzal vádolta társát, hogy ávós volt, őt is megkínozta, valamint azzal, hogy a csolnoki BV-munkahelyen, ahol 1956 nyarán rövid ideig együtt töltötték büntetésüket, köztudomású volt róla, hogy besúgó. (Futácsi is megkapta ugyanazt a két vádat, mint Kollár: ávós és áruló.) Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy november 4-én vele szállítson élelmiszert a Landler 44.-be. (Ezt valószínűtlennek mutatja, hogy Futácsi, a holttestének boncolásáról készült jegyzőkönyv szerint halála előtt hosszabb ideje semmit nem evett, ami nehezen hihető arról, aki élelmet szállít.1812) Miután Palotás és Bognár, anélkül, hogy Futácsit meghallgatták, vagy a vádat vele közölték volna, elhatározták megölését - (ismét ugyanúgy, mint a Kollár-ügyben), úgy döntöttek, hogy ezt eltitkolják előtte és a csoport többi tagja előtt, ezért a parancsnok látszólag azzal bízta meg Bognárt, hogy Futácsit két fegyveressel vigye a Flársfa utcai kapitányságra. Futácsinak és az azonosítatlan fegyveres kísérőknek pedig nem tűnt fel, hogy november 4-én késő este - nem törődve a szovjet támadással, ami háttérként sem jelenik meg Horváthné vallomásaiban - a Landler 44. kapuján kilépve nem a Belváros, nem a Flársfa utca felé indultak, hanem éppen ellenkező irányba, a Liget felé. Nem tűnt fel, hogy Bognár elővette és csőre töltötte a pisztolyát, majd miután a sötétben gondosan célzott, egy tökéletesen kivitelezett tarkólövéssel kivégezte Futácsit. A két azonosítatlan kísérő pedig, akiket egyik vádlott sem ismert, úgy eltűnt, mintha sose jártak volna a környéken. (Flasonlóan a Kollárt a Domonkosba bevivő fegyveresekhez. Ezúttal is a Toracz-per tett kísérletet egyikük azonosítására.)

Horváthné történetét számos tényező mutatja hamisnak. Miként a Kollár- és a Jagicza-ügyben, ezúttal is indokolatlan az állítólagos gyilkosságba torkolló gyanakvás. Indokolatlan, mert Futácsi nem tartozott a Landler 44.-hez, oda állítólag élelmet vitt a Péterfyből, ahol november 4-én a sebesültek mentésében vett részt.1813 Addig a POFOSZ-ban tevékenykedett, de nincs nyoma, hogy szorosabb kapcsolata lett volna fegyveres csoportokkal. De indokolatlan a gyanakvás azért is, mert a Landler 44., mint erről korábban volt szó, nem ellenállók, hanem november 4-én még törvényesen működő nemzetőrök bázisa volt. Róluk Futácsi semmi titkolni valót nem árulhatott volna el. Azt pedig, hogy a környéken előfordult ávósnak, illetve árulónak tartott személy kivégzése, egyedül a Tóth Ilona-per igazolhatná. És cáfolja Horváthné vallomását, hogy halála után Futácsiról nem az terjedt el, hogy a felkelők ávósként vagy árulóként kivégezték. Gyöngyösi1812 ÁBTL, 3.1.9. V-141775. Palotás József..., Futácsi Endre boncolási jkv., 1957. május 21.

1813 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona.... 462. d. Gyöngyösi Miklós tárgy, jkv., 1957. február 22. 46.; Kiss-M. Kiss, 2007, 89.

468